Hírek

A világ legszerencsésebb fociedzőjével egyenes az út a vb-döntőbe?

Mészáros Ábel
Mészáros Ábel

2018. 07. 10. 10:37

Már csak négy meccs van hátra az idei vébéből, fokozódnak az izgalmak. Kedden este megtudjuk, melyik csapat lesz az első döntős, Belgium az ellenfél legendájával készül a franciák ellen, míg a gallok a világ legszerencsésebb edzőjével vágnak neki a meccsnek. Előzetes.
Korábban a témában:

A Franciaország-Belgium elődöntő résztvevői között annyira meghitt és családias kapcsolat van, hogy hétfő esti francia sajtótájékoztatón Hugo Llorist a belga csapat kapusaként mutatták be:

De nem csak itt van kapcsolódási pont: Thierry Henry, a franciák korábbi világ- és Európa-bajnoka ugyanis jelenleg a belga szakmai stáb tagja, napok óta másról sem szólnak a hírek, mint hogy az ő személye miatt is milyen pikáns lesz a mérkőzés. Mindenkit a kiváló csatár szerepéről kérdezgetnek, Olivier Giroud nevetve meg is jegyezte: a rossz oldalt választotta. (Henry komplex identitásáról ajánlom az Omlette du Fromage blogposztját.)

Szélső védő kerestetik

A francia válogatott kevés gyenge pontjainak egyike a szélső hátvédek pozíciója, annak ellenére, hogy sem az Atlético Madridból ismert Lucas Hernández, sem az alapvetően középső védő stuttgarti Benjamin Pavard nem vallott eddig szégyent, igaz, utóbbi az argentinok elleni bombagóljával több hibáját is elfedte – azon a mérkőzésen például két bekapott találatban volt benne. A torna előtt sokan arra voksoltak, hogy majd Djibril Sidibe és Benjamin Mendy kezd stabilan, ám előbbi jelenleg sérült, utóbbi pedig keresztszalag-szakadása után nem igazán tudta még visszanyerni régi formáját. Didier Deschamps-nak az ő pótlásuk is összejött.

A belgáknál sosem volt a bőség zavara szélső védőből, ezért is állt át már tavaly a háromvédős rendszerre Roberto Martínez. A nagyobbik baj az, hogy a szárnyvédő fogalmának csak a támadás oldalát ismerő Yannick Carrascónak, vagy az utóbbi pár meccsen váratlanul jól teljesítő Nacer Chadlinak valószínűleg kezdenie kell, hiszen a Neymart elég jól féken tartó Thomas Meunier el van tiltva.

Talán a találkozó legnagyobb kérdése az, hogy mit talál ki Martínez, aki Brazília ellen képes volt saját árnyékán átlépni, azzal, hogy alapvetően labdabirtoklásos, háromvédős, támadófociját egy 4-3-3-as kontrafutballra cserélte.

A kicsit szűk látókörű „Martínez lemeccselte Titét, mekkora taktikai győzelem” című vélekedésekkel szemben magam inkább Michael Cox elemzését osztom, hiszen ha egy csapat a második félidőben 17 lövést enged 1 ellen, és szinte minden mutató alapján nagyjából tízből kilencszer vesztenie kellett volna, az minden csak nem zseniális taktika.

Taktika, felállás

Martíneztől a 4-3-3 megismétlése – De Bruynével középen, Hazard-al a bal és Lukakuval jobb oldalon – nem biztos, hogy jó ötlet, hiszen a francia védelemnek nincs annyira gyenge pontja mint Fagner, és annyira a visszafutásokkal bajban lévő védője mint Marcelo, így Lukaku és Hazard szélre húzása nem a legideálisabb, De Bruyne pedig kelleni fog a bivalyerős francia középpálya ellen.

Ha azonban a négyvédős rendszert választja Martínez, akkor Vertonghen bal-, Alderweireld (vagy Chadli) jobbhátvéd lehet (mint a 4 évvel ezelőtti vébén) és például Boyata (Alderweireld, ha Chadli a jobbhátvéd) kerülhet be középre Kompany mellé. A középpályát Mousa Dembélével megerősíteni mindenesetre nem tűnik rossz ötletnek, valahogy így:

Ha Martínez felvállalja a négy három elleni küzdelmet a középpályán, azzal óriási terhet rak a szélekre, hiszen a felfutó Pavard és Hernández szabadon jöhetnek és a kisegítés már Brazília ellen sem ment mindig zökkenőmentesen Fellainiéknek.

Deschamps-nak igazából nincs oka változtatni, hiszen a Cavani-mentes Uruguay ellen Lloris egy védését és Godín óriási helyzetét leszámítva jól működött a csapat, még úgy is, hogy eléggé spóroltak az energiájukkal. Az egyetlen változás a kezdőben, a Blaise MatuidiCorentin Tolisso csere lesz: Tolisso nem játszott ugyan rosszul, de ő inkább amolyan belső középpályás és többszöri rossz helyezkedésévél gátolta a támadásépítést a baloldalon, míg Matuidi legalább elfogadható teljesítményt nyújt szélső középpályásként.

Megasztárok kulcsfontosságú párharcai

Természetesen minden taktika annyira jó, amennyire a játékosok képesek azt megvalósítani, és mivel a két csapat tucatnyi klasszist vonultat fel, nem szenvedünk hiányt ínyenceknek való párharcokban sem.

Hazard vs Varane

Lehet, hogy hamarosan klubtársak lesznek Madridban, de addig még egy óriási csatára van kilátás, a brazilok ellen űrfocit bemutató Hazard, és a világ talán legatletikusabb középső védője, Raphael Varane között. Ha valaki képes lesz Hazard-t egy az egyben leszerelni, az a Real játékosa lehet, igaz, Deschamps társulata feltehetőleg nem fog annyira kinyílni, mint Tite csapata, így talán nagy hosszú sprintekből és párharcokból kevesebb lesz.

De Bruyne vs Pogba

A középpálya egyik legnagyobb csatáját a manchesteriek vívják majd, hiszen De Bruyne feltehetőleg visszalép majd, míg Pogba is sokat változtatja a helyét a pályán. A francia beindulásait és hosszú indításait megakadályozni kulcsfontosságú lesz a belgák számára, szerencséjükre Kevin De Bruyne – számos más erénye mellett – a játékot az egyik leggyorsabban olvasó és legokosabban letámadó középpályás. És a City-játékos támadásban még sok gondot okozhat riválisának.

Griezmann és Mbappé vs. Spurs-védők

Ez a párharc nagyban függ a felállástól, mert a háromvédős szisztémában bizony egy az egyben kellene megoldania a Vertonghen, Alderweireld párosnak a két világsztár semlegesítését. Mbappé mindenkihez képest sebességelőnyben van, míg Griezmann talán Messi mögött a legintelligensebb támadójátékos, egyaránt képes egy-egy klasszis indításra, passzra, vagy éppen befejezésre.

X-faktorok: Fellaini fejjel, Franciaország cserékkel?

Egy ilyen kiélezett meccsen akár a teljesen váratlan dolgok is dönthetnek. És itt most nem arra gondolunk, hogy Belgium talán a vébé legsikeresebben kontrázó csapata (három góllal), hanem arra, hogy bármennyire is furcsa ezt kimondani, de a franciákat elég sokszor segítette eddig a szerencse az eredményességben, elég csak Pogba Ausztrália elleni találatára gondolni, vagy arra, hogy Griezmann lövését bevédte az uruguayi kapus, Fernando Muslera. Persze meg kell jegyezni, hogy az ausztrálok, valamint Argentína ellen is összehoztak egy-egy tizenegyest zseniális kontráikkal.

Viszont lassan tényleg el kell gondolkodni azon, hogy Didier Deschamps a világ legszerencsésebb fociedzője.

A franciák mellett szól még a hosszabb pad is, hiszen Fekir, Dembélé, Lemar, Tolisso képes akár a kispadról beállva is meccseket eldönteni, míg a belgáknál Carrasco, Mertens és Batshuayi is inkább a csalódás kategóriába tartoznak, és eléggé valószínűtlen, hogy az angolok ellen szép gólt szerző Januzaj pályára lép.

Belgiumnak így marad Fellaini és rögzített szituáció vagy beadás utáni fejes csodafegyver, vagy éppen egy Chadli-kontragól. Ha már egyszer Japán ellen mindkettő megtörtént, pont ezen az őrült vébén miért ne jöhetne be kétszer?

A nyitóképen Didier Deschamps, a francia válogatott szövetségi kapitánya látható egy sajtótájékoztatón.

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.