A nap kérdése: lesz-e svédcsavar Németország ellen

A négy évvel ezelőtti vb-győztes Németország rögtön az első csoportmeccsén óriási pofonba szaladt bele a rendkívül taktikusan játszó Mexikó ellen (Németország-Mexikó 0-1).

Bár a második félidőre a Nationalelf feléledt, csak a meccs végére tudott valamit felmutatni abból, amit futballnak neveznek. Tény azonban, összességében az 1-0-ás végeredmény a németekre nézve volt hízelgő. A húsz kontrájából hetet lövéssel befejező Mexikóban maradt pár gól.

A német médiában persze megkongatták a vészharangot, előjöttek a kilencvenes évek játékosai (Basler, Effenberg), hogy „szakértői minőségben”, de nagyjából kocsmai logikával és stílusban – „nem hajt eleget, nem fut hátra, olyan mint egy döglött béka” –  kritizálják az egyébként tényleg gyengén teljesítő és bűnbaknak kikiáltott Mesut Özilt és a szintén halovány Sami Khedirát.

Bár a fent említett “kritikusoktól” nem várható el, hogy megértsék, a mexikói meccs taktikai fronton dőlt el. A hónapokig erre a meccsre készülő Juan Carlos Osorio, Toni Kroos kiiktatásával, és mélységből indított kontrákkal taktikai téren csúnyán elbánt a világ legjobb szövetségi kapitányának tartott Joachim Löwvel.

Özil a bűnbak, Gündogan a Khedira-helyettes, Reus a megmentő?

Mindezt csak azért tartottuk fontosnak feleleveníteni, hogy jobban értsük, honnan, milyen helyzetből érkezik a címvédő az előzetesen könnyűnek titulált szombati Svédország – stabil játék Dél-Korea ellen (1-0) – elleni találkozóra, amely.

hirtelen élet-halál meccsé vált számukra.

Thomas Müller szerint nincs ok a pánikhangulatra:

Magunkat vertük meg azzal, hogy könnyen sebezhetővé tettük a csapatunkat, de az előttünk álló két nagy feladatot csak együtt tudjuk megoldani.

Jogi Löw is türelemre intette a károgókat, és a hibák elismerése mellett a torna hosszúságára és csapata tapasztaltságára apellált. Ez persze nem jelenti azt, hogy tétlenül töltötték a napokat, és valószínűleg válaszokat kerestek ezekre a kérdésekre:

• Az új emberekkel, meg tudják-e oldani a németek a strukturális problémáikat?
• Vagyis tudnak-e úgy 6-7 emberrel rendszerezetten támadni, hogy ne legyen a belsővédő páros és Toni Kroos 45 méterre elszigetelve három a három elleni szituációkban, mint az Mexikó ellen történt?

A szombati találkozón nem valószínű, hogy a svédek három pontjuk tudatában kettőnél több csatárt előrehoznak, és az sem, hogy olyan intenzitással támadnak le, mint Mexikó.

Kompakt csapat vagyunk, és nem támadunk fejetlenül, inkább azt akarjuk megakadályozni, hogy az ellenfél helyzeteket alakítson ki ellenünk

– fogalmazott a svéd csapat legnagyobb sztárja, az RB Leipziget erősítő Emil Forsberg.

A zártan védekező, passzív svédek ellen Toni Kroos vélhetően feljebb léphet a játékot szervezni, míg a gyenge Khediránál taktikusabb Gündogan se fog az ellenfél tizenhatosánál labdákat veszteni, és jobban is visszazár majd.

Képes lesz-e Németország felgyorsítani a játékát, feljavul-e a szélsőjáték?

A mexikóiak ellen túlzottan feltolt, olykor eszetlenül támadó, védekező feladatait teljesen feladó jobbvédő, Kimmich lassúsága Lozanóhoz képest ordító volt, ráadásul a tőle a Bayern Münchenben megszokott kulcspasszok sem érkeztek Mexikó ellen.

A szintén nem gyors, de rendkívül intelligens és kreatív balbekk Jonas Hector ismét egészséges, ami igencsak jó jel Németország számára, így ő kezd majd a kicsit súlytalan iparos, Marvin Plattenhardt helyén. Marco Reus már a mexikói meccsen is jól szállt be, most vélhetőleg ő lesz az egyik szélső, míg a kevésbé látványosan, de annál hasznosabban játszó Julian Draxler lehet a másik kreatív opció. Ne feledjük, hogy Löwnek megvan az a lehetősége, hogy Draxlert, Reust, valamint az első meccsen halovány, de a vébéken már tíz gólos Thomas Müllert cserélgesse akár meccs közben is.

Lesznek-e a németeknek nagyobb helyzeteik, illetve a szélről bepasszolt labdák eljutnak-e a középcsatárig?

Mexikó ellen bár 26 lövést eresztették meg a németek, gólt nem lőttek, ergo a helyzeteik minősége hagyott kívánnivalót  maga után. Ezt a tényt igazolja az is, hogy bár 13-szor próbálkoztak a tizenhatoson belülről, ebből csak 2 lövést talált kaput:

Mivel Svédország gyakorlatilag semmit nem engedélyezett Dél-Koreának – konkrétan olyan jól zárták a területeket, hogy nem akadt Olsen kapuját eltaláló lövés – a helyzetek minőségének javítása lesz talán a legnehezebb feladat német oldalról. Ha Timo Wernernek nem megy a helyzetbe kerülés, Löw a stuttgarti kedvencéhez, Mario Gomezhez nyúlhat már a második félidő elején.

Mire érdemes figyelni Svédországnál?

„Bár a kiscsapatok ellen egy labdatartásra építő focit játszik, a Németország szintű csapatok ellen Janne Andersson csapata masszívan 4-4-2-es alakzatban védekezik, szelektív letámadással. Skandináv oldalon nincs igazán gyors játékos a csapatban, főleg a Toivonen-Berg csatárduó lassú. Ezért nehezen elképzelhető, hogy komoly kontrákat vezessen Svédország, viszont hátul egy erős, jól szervezett védelem várja majd a németeket. Nem várható nagy változások a koreai meccshez képest, de lesz egy Lindelöf-Jansson csere a középső védő poszton, hiszen előbbi felépült betegségéből, míg utóbbi (Marcus Rohden és Filip Helander mellett)  gyomorrontás miatt el sem utazott  Szocsiba. Bár a hangulat, a Dél-Korea elleni győzelem után optimista, nem várható extra teljesítmény Svédországtól, hiszen a kreativitás továbbra is hiányzik, főleg azért, mert Emil Forsberg nincs igazán formában, és a befejező csatárok se remekelnek mostanság. Az első meccsen Victor Claesson bizonyult a támadósor legjobbjának, rá érdemes lesz figyelni Németország ellen is”

– vázolta fel honlapunk megkeresésére a skandinávok helyzetét szombati találkozó előtti a svéd futball és a Bundesliga nagy ismerője, Axel Falk.

A széleken elvétve támad majd Svédország, a németek pedig mindenhonnan, plusz mi lesz Mats Hummels sorsa?

Német oldalon kérdés, mennyit nyom a latban, az, hogy a pénteki edzésen Mats Hummels megsérült. Bár a játékos reménykedik abban, hogy pályára tud lépni, a helyén Niklas Süle, vagy Antonio Rüdiger ideális megoldás egy Svédország szintű, két statikus csatárral rendelkező csapata ellen és talán felesleges kockáztatni.

A belső védelem (ha lesz előtte középpálya) tehát stabil, viszont Kimmich oldala megint sebezhetőbb lesz, mert a Bayern jobbhátvédje rengetegszer megy előre, és mögötte óriási területek nyílnak meg.

A mexikói Hirving Lozano sebessége megvolt a beindulásokhoz, de a svédeknek szintén ez az oldaluk erősebb: a Werder Bremennél remek idényt futó Ludwig Augustinsson meglepheti Németországot a felrohangáló Kimmich oldalán.  Sőt, a Lipcsében remek első, de pocsék második idényt futó kreatív támadó középpályás Emil Forsberg talán a Bundesliga legjobb első érintésével rendelkezik és képes meccseket is eldönteni. A túloldalon, a megfázásból visszatérő Jonas Hector nem egy villámléptű balbekk, ellenben a koreaiak ellen remeklő Victor Claessonnak a letámadás az egyik erőssége.

Végül de nem utolsósorban, ne feledjük, hogy Joachim Löw nem az a könnyen feladós típus. Az előzetesünkben részletesen ismertettük Löw evolúcióját, amiből kidomborodik, hogy a gyakori kudarcok nemhogy megtörték, hanem inkább megerősítették a Bundestrainert.

Azon az emberen, aki sokak – de legalábbis az angol Bundesliga szakíró Archie Rhind-Tutt – szerint fontosabb a németek számára, mint Angela Merkel  és eddig minden edzői bukásából tanult, aligha fog ki egy egyszerű “svédcsavar”. Ezért tippünk szerint Németország 3-0-ás győzelmével helyreállítja Gary Lineker alapvetését, miszerint:

A futball olyan játék, amit 22-en játszanak 90 percen át, és a végén mindig a németek nyernek.