Hírek

De hol van Kína a világbajnokságról?

A Föld legnépesebb országa nincs ott a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon. Hiába Kínában is a legnépszerűbb sport a foci, a válogatott csak a 75. helyen áll a FIFA-világranglistán. Hogy van ez?

Kína az utóbbi évtizedekben világklasszisokat nevelt ki szinte minden sportágban. 2000 óta mindig a legjobb háromba került a nyári olimpiák éremtáblázatán, és sosem volt rosszabb tizenhatodiknál ugyanezen rangsorban a téli olimpiákon. Ez idő alatt viszont mindössze egyszer, 2002-ben szerepelt futball-világbajnokságon, de a válogatott akkor is elvesztette mindhárom csoportmeccsét úgy, hogy még gólt sem tudott rúgni.

Hogy lehet egy ország ennyire jó mindenben és egyszerre ennyire rossz a futballban?

A kínai kormány brutális pénzt öl az olimpiai sportágak fejlesztésére. Sok gyereket hatéves korában elszakítanak a szüleitől, hogy csak a sporttal foglalkozhasson, és sokszor tiltott teljesítménynövelő szerekkel tömik őket a jobb eredmény elérése érdekében. Az olimpiai sportágak többsége esetében működik is a terv, de az állóképesség növelése a labdarúgásban nem döntő tényező.

Foci edzés Sicsiacsuangban
Fotó:Zhang Xiuke / Xinhua/AFP

A történelem ismétli önmagát

Kelet-Németország – köszönhetően az államilag támogatott doppingprogramnak – rekordmennyiségű érmet szerzett az olimpiákon két évtized alatt. Ugyanebben az időszakban kilencszer próbálkoztak kijutni a labdarúgó-világbajnokságra, és csak egyszer, 1974-ben sikerült ezt elérni. A liberális Nyugat-Németország jócskán lemaradt az olimpiai szereplést tekintve a kelet-németektől, de 1954-ben, 1974-ben és 1990-ben megnyerte a vb-t, és emellett háromszor, 1966-ban, 1982-ben és 1986-ban döntős volt a nyugat-német válogatott.

A Szovjetunió szintén hasonló cipőben járt: dominált az olimpiákon, még mindig második az olimpiai örökranglistán, és bár három ízben is sikerült vb-elődöntőben játszaniuk, az áttörés nem jött meg.

A labdarúgásban nincs „kikötve”, hogy milyen egy játékos ideális testalkata, elég csak minden idők három legjobb csatárára, Pelére, Maradonára vagy Messire gondolni. Az edzések és a technikai képzések sem feltétlenül fontosak annyira, mint bármely más sportban. A labdarúgás egy szabadabb játék, amelyben végtelen mennyiségű szituáció alakulhat ki.

Kína a fociban is nagyhatalom lenne
Robbanásszerű fejlődésen mehet keresztül az ország labdarúgása.

Johan Cruyff holland klasszis egyszer azt mondta,

a focit a fejeddel játszod, a lábaid pedig ott vannak, hogy segítsenek téged.

A jó fizikai adottságok, a szervezettség ettől persze még fontos, de a játék sokkal kevésbé tanítható és építhető fel csupán pénzből és doppingszerekből, mint mondjuk a gátfutás vagy a magasugrás.

Johan Cruyff
Fotó: DPA / AFP

Vb-rendezés és vb-győzelem

Hszi Csin-ping kínai elnök szenvedélyes futballszurkoló, azt akarja, hogy 2050-re országa futballnagyhatalom legyen. Négy legfőbb vágya a következő:

  • világbajnokságon részt venni;
  • világbajnokságot nyerni;
  • világbajnokságot rendezni;
  • és hogy a FIFA elnöke kínai legyen.

A kormányfő tesz is az álmaiért: Kínában 50 ezer fociakadémiát hoznak létre 2025-ig. Addigra 50 millió igazolt focista lehet az országban, közülük 30 millió diák. Csak összehasonlításként: 2015-ben még alig 5 ezer focisuli működött itt.

Kínában emiatt egyre többen szeretnek bele a sportágba, amit jól mutat az is, hogy az oroszországi vb-re több mint százezer kínai szurkolót várnak úgy, hogy a válogatott kint sincs. Ez a szám nagyon jelentős, mert például Angliából csak tízezer ember repült ki a tornára, igaz, Kínában jóval többen is élnek.

A másik mutatós adat, hogy 2002-ben, amikor még szerepeltek is a vb-n, mindössze 50 ezren követték a csapatot a megmérettetésre, ráadásul akkor a szomszédos Japán és Dél-Korea rendezte az eseményt.

Fotó: Pan kanjun / Imaginechina / AFP

Összeborulás a FIFA-val

Bár a kínai válogatott nincs ott Oroszországban, a kínai brandek dominálják a világbajnokságot.

Mivel a nyugati cégek, köztük a Sony és a Johnson & Johnson kihátrált a viadal szponzorálásából a FIFA korrupciós botránya miatt, a kínai vállalatok kaptak az alkalmon és példátlan a jelenlétük a tornán. 

A stadionokban csak a Mengniu Group fagylaltjait és joghurttermékeit lehet megvásárolni, miután kizárólagos jogot szerzett az értékesítésre. Elképesztő összegekért hirdet a Vivo nevű mobiltelefonos vállalat, ami tulajdonképpen az iPhone kínai megfelelője, a televíziókat és hűtőszekrényeket gyártó Hisense és a robogókkal üzletelő Yadea is.

A FIFA-nál komoly problémákat jelentett, hogy egyszerűen nem találtak nyugati szponzorokat az orosz és a 2022-es katari világbajnokságra. Valamiből muszáj volt pénzt csiholniuk, a kínai cégek pedig felfedezték, hogy viszonylag költséghatékonyan tudnak hirdetni, termékeiket pedig több milliárd szempár figyeli majd egy hónapon át.

Wang Jianlin üzletember, Kína ötödik leggazdagabb embere a Bloombergnek arról beszélt, két-három évvel ezelőtt akkor sem tudták volna szponzorálni a FIFA eseményeit, ha akarták volna. De ahogy kikoptak a nyugati partnerek, megnyílt az út előttük.

Jótett helyében jót várj alapon a kínaiak most joggal remélhetik, azzal, hogy kihúzták a csávából a nemzetközi fociszövetséget, az segít majd az elnök álmainak megvalósításában.

A legkevesebb fejfájást a vb-rendezés okozhatja, Hszi már korábban bejelentette, hogy 2030-ban vagy 2034-ben szívesen otthont adnának a tornának, és tekintve, hogy a nyári olimpiát is gond nélkül lehozták, nagy esélyük lenne a pályázaton. Bár futballozni még ettől sem tanulnak majd meg.

Fotó: Chen hongbo /  Imaginechina / AFP

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik