Hírek

Vb 2018: Újra csúcsra vezetheti Spanyolországot a korszakváltás

A világbajnokság esélyeseit bemutató sorozatunkban ezúttal a spanyolokat vesézzük ki, akik az Eb után érkező új kapitány, Julen Lopetegui alatt képesek voltak megújulni, de a régi erényeiket sem hagyták el.

Lopete-KI?

Az évtized elején még abszolút világelső spanyol válogatott, a legutóbbi vébén nem hogy nem tudta megvédeni a címét, még a csoportból se jutott tovább, majd a 2016-os EB-n, ismét csak címvédőként, újfent csúfos kudarcot vallott. Az olaszok elleni 2-0-s vereség tökéletesen mutatta, hogy az egykori sikeredző, Vicente de Bosque egyszerűen képtelen volt Antonio Conte igencsak szerény képességű, de taktikailag tökéletesen felkészített válogatottjával mit kezdeni.

A játékosként Real Madrid nevelésű, egyszeres válogatott Julen Lopetegui  a nagyválogatott korábbi sikerkorszaka idején épp az U19-es és U21-es korosztállyal nyert Eb-t (2012-ben és 2013-ban), úgy, hogy 32 meccsből csak egyet vesztett el. Az 51 éves szakember eztán 2014-16 között Portóban próbálkozott kevés sikerrel, majd a spanyol szövetség az Eb után adta oda neki a marsallbotot.

A sokak számára ismeretlen “hídember” Lopetegui azonban ideális választásnak tűnt, hiszen a korosztályos válogatottból a keret nagy részét már ismerte (De Gea, Isco,Thiago, Koke, Kepa, Nacho, Saul) és a spanyol szövetségnél is rendkívül jól beágyazódott.

Az U19/21-es csapatoknál megtanulta a játékosait nagy tornákra felkészíteni és beélesíteni, és persze nem fél olyan fiatalokat a kezdőbe jelölni, mint Marco Asensio vagy akár Alvaro Odriozola. A taktikailag rugalmatlan Del Bosque után felüdülés a La Roja-t 4-1-4-1, 4-2-3-1-ben (Busquets és Thiago vagy Illaramendi a középpálya védekező szekciójában) vagy uram bocsá’ három védővel (Izrael ellen) játszani és a játékosok is támogatják a nagyobb taktikai variációt, valamint az ehhez szükséges odafigyelést.

A Chelsea-ből nem!

Mellesleg Lopetegui a médiával is kiválóan bánik: úgy sikerült megfordítania a del bosque-i irányt (az idős mester hajlamos volt nevek alapján beválogatni sztárokat), hogy az előző generációt csak szimplán minden idők legjobbjának nevezte.

Saját válogatottja azonban a saját útját járja, nem nevek, hanem pillanatnyi forma és teljesítmény alapján válogat, így a selejtezők során (tíz meccsből kilenc győzelem és egy döntetlen az olaszok ellen) olyan outsiderek is bekerülhettek, mint a veterán Aritz Aduriz, a régi vágású szélső Vitolo, vagy a Real Madridnál kudarcot vallott, de a Sociedadban remeklő Asier Illaramendi. Végül azonban egyikük se utazik Oroszországba, mint ahogy a korábban Lopeteguinél alapembernek számító Álvaro Morata sem, akinek a Chelsea-ben kihagyott helyzeteiből összerakott videó épp mostanában járja be a világhálót:

Szintén nem jutott hely a Chelsea-s spanyol különítmény közül a zseniális képességű, de igencsak lelassult Cesc Fabregasnak, a volt barcelonai villámnak, Pedrónak, vagy épp a fontos gólok nagymesterének Marcos Alonsónak sem, utóbbinak a helyére bekerülő arsenalos Nacho Monreal örülhetett igazán. Dani Carvajal megsérült a BL-döntőben, így szereplése óriási kérdőjel. Ezért a legutóbbi hírek szerint Krasznodarba 25 emberrel utazott el a válogatott. Az otthon hagyottakból pedig legalább három elég jó kis tizenegy is kijönne!

Stílus: ugyanaz, csak kicsit másképpen!

A válogatott alapjátéka azonban a fentebb leírtak ellenére nem nagyon tér el attól a domináns, labdatartásra épülő, rövidpasszos pozíciós játéktól – a labdavesztés utáni azonnali visszatámadással megtámogatva –, amit a Guardiola-féle Barcelona fejlesztett tökélyre. Lopetegui alatt valamivel gyorsabban jár a labda körbe, de ez nem megy a hatékonyság rovására.

A képek forrása Moses Kalinda kiváló elemzése, lásd – ESDF Analysis

Védekezésben egy kompakt  4-4-2 vagy 4-1-4-1 várható, ami talán mögékerülésekkel és beindulásokkal sebezhető – bár ha az aktuális ellenfél túl is jut a védővonalon, David de Gea földöntúli szezont tudhat maga mögött. A mélyen védekezésről a fenti kép sokat elmond, ugyanakkor lesz majd a magas presszingből is bőven, a hatékonyságáról az argentin válogatott tudna bővebben mesélni a 6-1-es verés után.

Sergio Ramos és Gerard Pique személyében két labdabiztos, rutinos, fizikailag domináns, és még helyenként az ellenfél kapujára is veszélyes, egyszóval világklasszis belső védő kezd majd. Az újdonsült csapatkapitány Ramos mélységi passzjátéka nem kap elég figyelmet, mondanám, hogy méltatlanul, de akkor a méltóságot Sergio Ramos-szal egy mondatban kéne használnom.

Jordi Alba a tőle megszokott elszántsággal rohamozza majd a bal oldalt, de a szintén a világ egyik legjobb szélsővédőjeként számon tartott Carvajal kiválása talán Spanyolország egyik sebezhető pontja lehet. Bár igazából csak egy éve lett kezdő a Real Sociedadban, és októberben Albánia ellen mutatkozott be a válogatottban, de Hector Bellerínt és Sergi Robertót is kiszorította a 22 éves Alvaro Odriozola, akire a Manchester United is szemet vetett. Az ő rutintalansága és az, hogy Carvajal helyén sem Hector Bellerin, sem Sergi Roberto nem kerettag, akár még sokba is kerülhet Lopeteguiéknek.

Illaramendi otthonhagyásával egyértelműen Sergio Busquets az egyetlen klasszikus mélységi irányító a keretben, bár szükség esetén (lásd a németek elleni felkészülési meccs) Thiago is meg tudja ezt a feladatot oldani, illetve lehet, hogy Rodri is befér majd.

A félterületeken természetesen továbbra is erősek a spanyolok: Iniesta lesz a kissé visszavontabban játszó baloldali belső középpályás, míg a jobboldalon Saúl vagy Koké kicsit előretoltabban játszhat és ismét gólpasszokat osztogathat atleticós klubtársának, a tankszerű középcsatár Diego Costának. Előttük David Silva és Isco a támadásoknál majdhogynem szabad kezet kapnak, ők ketten a kvalifikációs sorozat és a Lopetegui-éra talán legjobbjai voltak.

Isco specialitása a szorult helyzetekből való kiszabadulás, de egyformán képes akár mélyre visszalépni és irányítani, illetve kontrákat indítani vagy épp befejezni azokat.

A passzairól híres és Manchester kék felén kívül méltatlanul alulértékelt Silva szép csendesen 35 gólnál jár 122 meccsen a spanyol válogatottban, ebből 11-et a 15 Lopetegui által irányított meccsen szerzett!

A kiesés szakasz során egy esetleges erősebb és nyíltabban játszó ellenfél ellen (de akár amolyan utolsó húszperces csodacsereként) Marco Asensio sebessége és lövőtechnikája jól jöhet, míg a fantasztikusan tehetséges Saúl és a legszürkébb eminenciás Lucas Vazquez több poszton is bevethetőek, mint ahogy a védelemben a kiegészítő emberek közül César Azpilicueta és Nacho Fernandez is.

Felállás

Meglepetésemberek

Iago Aspaszra talán még mindig túl sokan emlékeznek mint egykori besült liverpooli igazolásra és “szögletkirályra”, pedig az elmúlt három idényben 55 bajnoki gólt lőtt (csak összehasonlításképpen: Antoine Griezmann 57, Karim Benzema 40, Gareth Bale 42) az érdekes és szimpatikus, de mégiscsak középcsapat Celta Vigóban. Mozgékonysága miatt szélen is bevethető akár, de kombinációs készsége, a védővonal mögé indulásai és gólérzékenysége miatt még akár a kezdőcsapatba is bekerülhet.

Rodrigo Moreno a 27 éves, Real Madridot, Benficát, de még a Bolton Wandererst is megjárt brazil születésű valenciai csatár 16 góllal tette le a névjegyét. Ő is Lopetegeui keze alatt lett 2013-as U21-es Európa bajnok, és mellesleg Thiago Alcantara másodunokatestvére.

Ezt lehet ellenük kitalálni, illetve az a bizonyos banánhéj

Busquetset semmiképpen sem szabad magára hagyni középen, mivel a még mindig zseniálisan passzoló Busi maradék gyorsasága is erősen fogyóban. A képen mutatjuk, hogy nézne ki mondjuk a legpesszimistább forgatókönyv.

A jobboldali védő posztjáról és a Carvajal-dilemmáról már fentebb írtunk, itt akár Lucas Vazquez is szóba jöhet még. Mivel a FIFA lehetőséget nyújt arra, hogy sérülés esetén akár az első meccs előtt 24 órával véglegesítsék a 23-as keretet, Lopetegui ezt ki is használja: a Realnál keveset játszó, de az Eintracht Frankfurtban remeklő középső védőt, Jesus Vallejót és a Villarrealból az Atleticóba tartó Rodrit hívta be, igaz utóbb inkább Sergio Busquets helyettese lehet, ha Thiagónak nem menne a dolog.

Jobbhátvédben vagy felépül Carvajal a portugálok elleni meccsre (de későbbre szinte biztosan), vagy valamelyik multifunkcionális belső védő megy ki (a chelsea-s Azpilicueta sokáig itt játszott, és a realos Nachonak is ismerős a poszt).

Végezetül a fegyelmezetlenségeik miatt akár Diego Costát, Sergio Ramost, Gerard Piquét vagy éppen Jordi Albát is említhetnénk, mint potenciális bűnbakot, ha éppen egy kiállítás miatt rajtuk megy el egy meccs.

Verdikt

Összeségében Spanyolország a német-brazil duó mögött és a franciák mellett a harmadik legnagyobb esélyes.

Lopetegui irányítása alatt a spanyolok képesek voltak átmenteni a korábbi sikerek titkait a jelenbe, míg taktikai újításokkal és a keret vérfrissítésével – 4-5 Barcelona- és ugyanennyi Real Madrid-játékos mellett számos atleticós illetve baszk futballista is szerepel – helyreállt az egyensúly.

Talán az is segíthet a spayoloknak, hogy évek óta először nem nyomja őket az esélyesség terhe és egy csoportgyőzelemmel a leggyengébb továbbjutót (az A csoport másodikját) kapják majd meg. Onnantól viszont kegyetlen a sorsolás, hiszen előbb az argentin, majd az elődöntőben a címvédő német válogatott várhat rájuk.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik