Hírek

A világ legértelmetlenebb futballmeccse jön

Kele János
Kele János

2018. 07. 14. 10:01

Belgium és Anglia akaszkodik össze a világbajnokság bronzmeccsén szombaton. Látszólag nem sok tétje van a meccsnek, így jobb híján mi is érdekességekkel hangolunk rá.
Korábban a témában:

„Teljes hülyeség. Az utolsó dolog, amire egy játékos vágyik, az egy bronzmeccs”

– nyilatkozta a világbajnokság utolsó előtti mérkőzése előtt Alan Shearer, az angol válogatott korábbi klasszisa, rávilágítva, mennyire nem egyértelmű a szigetországban a válogatott utolsó világbajnoki mérkőzésének megítélése.

Az angol válogatott szombaton délután 16 órától Belgiummal játszik a világbajnokság harmadik helyéért, és azért, hogy 1966 után újra érmet szerezzen a tornán.

Európa-bajnokságon azóta ugyan kétszer is végeztek harmadikként az angolok – 1968-ban a Szovjetuniót legyőzték a bronzmeccsen, 1996-ban pedig helyosztó nélkül végeztek a megosztott harmadik helyen hazai pályán –, világbajnokságon viszont akkor, amikor legutóbb eljutottak a legjobb négybe, pórul jártak a harmadik helyért vívott mérkőzésen: 1990-ben a házigazda olaszok Roberto Baggio és Salvatore Schilacci góljaival 2-1-re verték Sir Bobby Robson válogatottját, amelyben csak David Platt tudott gólt szerezni.

Örök igazság, hogy a bronzmeccsek általában a kevésbé csalódott válogatottaknak kedveznek: négy évvel ezelőtt például az elődöntős kiütéstől (1-7 a németek ellen) még kóválygó brazilok tükörsimán bukták el a harmadik helyet Hollandiával szemben.

„Ezt a meccset nem szabadott volna lejátszani”

– harsogta akkor a hollandok szövetségi kapitánya, Louis van Gaal.

Bizonyosan nem értenek egyet vele viszont például a horvátok vagy a svédek: előbbi válogatott 1998-ban éppen a hollandok ellen vívta ki történelme – addigi – legnagyobb sikerét a világbajnoki bronzéremmel, míg a négy évvel korábban Bulgáriát kiütő svédeket valóságos nemzeti parádé fogadta a torna után a győztes bronzmeccs okán.

Csodálatos érzés volt olyan sok remek válogatottat megelőzve a harmadik helyen végezni. Megerősítette bennünk, hogy fantasztikus tornánk volt, és jó érzéssel tudtuk befejezni a menetelésünket

– emlékezett vissza Horvátország 1998-as szenzációjára a vb gólkirálya, Davor Suker, aki jelenleg az ország labdarúgó szövetségének elnöke.

Semleges szemmel nézve a bronzmeccsek általában felszabadult, önfeledt játékot hoznak, ami a gólok számában is megmutatkozik. A tét hirtelen kikerül a képből, megéri kockázatot vállalni, a csapatok pedig kevésbé védekező felfogásban játszanak.

1978 óta minden világbajnokságon több gól esett a bronzmeccsen, mint a torna gólátlaga.

  • 1978 2,68 BRA-ITA 2-1
  • 1982 2,82 POL-FRA 3-2
  • 1986  2,54 FRA-BEL 4-2
  • 1990 2,21 ITA-ENG 2-1
  • 1994 2,71 SWE-BUL 4-0
  • 1998 2,68 CRO-NED 2-1
  • 2002 2,52 TUR-KOR 3-2
  • 2006 2,3 GER-POR 3-1
  • 2010 2,27 GER-URU 3-2
  • 2014 2,67 NED-BRA 3-0
  • 2018 2,6 BEL-ENG ???

Ettől függetlenül egy pillanatig se higgyük, hogy a FIFA a nézők szórakoztatása miatt tartja a programban a bronzmérkőzést. Igaz ugyan, hogy a harmadik helyért játszott helyosztó a torna történelmének szerves része (csak 1930-ban, a történelem első vébéjén, illetve 1950-ben, a körmérkőzéses döntő forduló idején nem rendeztek ilyen meccset), de megtartani elsősorban azért tartották meg, mert sok pénzt hoz a konyhára.

Több meccs, több eladott jegy, több szponzormegjelenés, több fogyasztás a szurkolói zónákban és a stadionokban, több utazó drukker, több reklám, több megjelenés. És csak itt, a sor végén jön az, hogy több foci is. Valamivel.

A résztvevő csapatok számára egyébként a tét másfél millió font – ennyi a különbség a világbajnokság harmadik, illetve negyedik helyéért járó díjazás között. Csak a rend kedvéért:

  • a világbajnokságot megnyerő válogatott szövetsége 29,7 millió fontot kap a FIFA-tól,
  • a döntő vesztese 21,2 milliót.
  • A bronzérmes 18,1 millió fonttal vigasztalódik.

Ez a nemzeti szövetségeknek ugyan aprópénz, de a közvetítő társaságok okkal dörzsölik a tenyerüket. Angliában egy válogatott meccs nézettsége ugyanis nagyjából bármilyen más tartalmat ver a TV-képernyőin.

Ha Gareth Southgate csapata játszik plusz egy meccset, az ITV vezetősége rendel még egy üveg pezsgőt. Joggal.

A bronzmeccsek specialistái egyébként a németek: ők Németország és/vagy NSZK néven nem kevesebb mint négy ilyen helyosztót nyertek meg korábban. Mögöttük 2-2 sikerrel jönnek a lengyelek (1974, 1982), Franciaország (1958, 1986), valamint Brazília (1938, 1978).

Ha létezik ember a Földön, akinek a vb-bronzmeccs a kedvenc műfaja a futballban, az minden valószínűség szerint a német Hans-Jörg Butt. A kapus a 2010-es világbajnokságon élete egyetlen felnőtt válogatott meccsét játszotta az Uruguay elleni bronzcsata alkalmával (Németország 3-2-re nyert).

Tovább érdekesség, hogy a futball az olimpiáktól csente el a hármas rangsorolás ötletét. 1904-ig egyébként az olimpiai játékokon sem voltak bronzérmesek, ugyanis csak az első két helyezettet díjazták.

Anglia legutóbb 1990-ben játszott brozmeccset. Akkor az elődöntőben az NSZK ellen tizenegyesekkel alulmaradó gárdát mindössze 1000 néző kísérte el Bariba, ahol 2-1-re alulmaradtak a hazai pályán játszó olaszokkal szemben.

Egy könnyű síppal befújt büntetőt döntötte el a meccset, ám az egész fontosságát jól mutatja,

hogy a mérkőzés másnapján megjelenő The Sunday Times a címlapon csak érintőlegesen számolt be a meccsről, a tudósítás pedig alig néhány bekezdést tett ki, a lap hátsó oldalain.

Belgiumnak 1986-ban volt jelenése utoljára ezen a színpadon: megizzasztották ugyan a franciák második csapatát (Platiniék az NSZK elleni elődöntős bukás után nem voltak a kezdőcsapatban a bronzmeccsen), ám végül hosszabbításban alulmaradtak, 4-2-re. A Gerets– és Ceulemans-féle generáció így végül vb-érem nélkül fejezte be pályafutását a válogatottban.

Öt dicsőséges pillanat a bronzmeccsekről:

1. 1958 –  Franciaország-NSZK 5-3

A 13 góllal vb-gólkirályi címet szerző Just Fontaine négyet rámolt be ezen a meccsen. Ha nincs a helyosztó, máig Kocsis Sándor a legeredményesebb játékos az egy tornán belül szerzett gólokat tekintve (ő négy évvel korábban 11 gólig jutott Svájcban).

2. 1974 – Lengyelország-Brazília 1-0

Grzegorz Lato szintén a bronzmeccsen szerzett góllal biztosította be gólkirályi címét az 1974-es németországi tornán. A brazilok ellen szerzett gólja mestermunka volt: mintha ma Kylian Mbappét látnánk.

3. 1978 – Brazília-Olaszország 2-1

Nelinho a vb-k történetének egyik legszebb gólját nyomta be a bronzmeccsen, ezzel Brazília valamelyest javította a négy évvel korábbi kisiklást és legalább egy éremre jó volt. A dolog pozitív oldalát nyilván elhomályosította, hogy egy nappal később Argentína behúzta története első világbajnoki címét.

4. 2002 – Törökország-Dél-Korea

Egy egész világ szurkolt a bírói döntésekkel az elődöntőig betolt Dél-Korea ellen a bronzmeccsen, amelyen megszületett a világbajnokságok történetének leggyorsabb gólja: Hakan Sükür 11 másodperc elteltével szerzett gólt a meccsen, a törökök pedig végül egy remek meccsen nyertek 3-2-re.

5. 2006 – Németország-Portugália 3-1

A német új generáció első sikere, egy hatalmas magaslatra vezető út kezdő lépcsőfoka. Még Ballackkal és Kahnnal, de már Schweinsteigerrel és Lahmmal. Jogi Löwvel a másodedzői poszton.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.