Hírek

Évekig őrizte tragikus titkát a vb-döntő helyszíne

Ahogy a nyitómeccset, úgy a Franciaország-Horvátország világbajnoki döntőt is a moszkvai Luzsnyiki-stadionban rendezik majd. Az 1956-ban épített, korábban Lenin-stadionnak hívott arénát a világbajnokságra újították fel, 81 ezres befogadóképességével Európa egyik legnagyobb stadionjának számít.

A Luzsnyiki volt már helyszíne BL-döntőnek – John Terry valószínűleg a mai napig átkozza a pillanatot, amikor elcsúszott a tizenegyese előtt -, itt rendezték az 1980-as moszkvai olimpiai nyitó- és záróünnepségét, 1993-ban pedig itt adta első oroszországi koncertjét Michael Jackson.

A sok emlékezetes esemény mellett azonban a Luzsnyikihez egy tragikus történet is fűződik, amelyet ráadásul sokáig elhallgattak.

1982. október 20-án a Szpartak Moszkva és a holland Haarlem játszott egymással az UEFA-kupa 2. fordulójában. A meccset helyi idő szerint 19 órakor kezdték el mínusz tíz fokban, és valószínűleg a nagy hideg volt az oka, hogy mindössze 16 500 jegy kelt el. Az első fordulóban az Arsenalt 8-4-es összesítéssel búcsúztató Szpartak egyértelműen esélyese volt a párharcnak, és Edgar Gess góljával a 16. percben vezetést is szerzett.

A meccs csendesen csordogált, és a nézők egy része az utolsó tíz percben elindult haza, hogy elkerülje a tumultust a stadion közelében lévő metrómegállónál.

Minden lelátórész alatt két-két lépcsőház vezetett a kijáróhoz, és a 16 500 szurkoló nagy része a keleti lelátón foglalt helyet, ők az egyes számú lépcsőházban indultak kifelé a nézők.

A baj akkor kezdődött, amikor szemtanúk szerint egy nő, aki szintén távozni akart, elesett a lépcsőn, és elhagyta a cipőjét. Többen is a nő segítségére siettek, mások pedig a cipőjét keresték, ami káoszt okozott, és ezt csak fokozta, hogy közben a szűk lépcsőn egyre többen és többen jöttek fentről. Aminek az lett a vége, hogy az emberek egymáson estek át, a tömeg egy része úgy dőlt el, mint a dominó.

Már ez is pánikhoz vezetett, de a 89. percben a Szpartak megszerezte a második gólt Szergej Svecov révén, mire a hangorkán hallatán a távozóban lévő nézők egy része visszarohant a lelátóra.

Ez okozta a tragédiát, ugyanis a visszarohanók valósággal elsöpörték az eleső nő utáni káosz résztvevőit, halálra taposva azokat, akik a földre kerültek.

Az esetnek részese volt a későbbi orosz teniszsztár, az akkor 16 éves Andrej Csesznokov, aki a lélekjelenlétének köszönheti, hogy megmenekült.

“Ahogy megszületett a második gól, jött a katasztrófa, az emberek egymáson estek át, nem volt menekvés, az acél korlát pedig kidőlt a tömeg súlyától. Én is azt éreztem, hogy csapdába kerültem, de végül sikerült kikeverednem az embertömegből.

Rengeteg halott volt, sokan segítségért kiáltoztak, egy kisgyereket kihúztam a tömegből, és a mentőkhöz siettem vele, de már nem tudtak segíteni rajta. A földön egymáson hevertek a holttestek, én magam száznál is többet láttam azon az estén”

– emlékezett vissza Csesznokov, aki 1995-ben Davis Kupát nyert az orosz teniszcsapattal.

A hivatalos adatok szerint 66 szurkoló vesztette életét,

közülük negyvenöten 14 évesek vagy ennél is fiatalabbak volt, a sérültek száma szintén elérte a hatvanat.

A csapatok és a játékosok semmit nem tudtak a történtekről, a másnapi lapok közül csak a Vecsernyaja Moszkva tett említést egy rövid hírben az esetről, amelyben annyit írtak, baleset történt a Lenin-stadionban, és többen is megsérültek.

Ahogy az a csernobili katasztrófa idején is történt, a szovjet hatóságok és újságok nagyokat hallgattak, miközben olasz, spanyol lapok, vagy éppen a New York Times beszámolt az esetről, igaz, a halottak és a sérültek számáról mindenki mást tudott.

Egészen 1989-ig kellett várnia, hogy fény derüljön a Luzsnyiki sötét titkára, amikor a Szovetjszkij Sport beszámolt a Hillsborough-tragédiáról, amikor 96 Liverpool-szurkoló halt meg a Nottingham Forest elleni FA-kupa-elődöntőn kitört tömegpánikban, majd felsorolt hasonló eseteket, köztük a moszkvait is.

A Szovjetszkij Sport 1989 júliusában egy újabb cikket jelentetett meg az esetről, amiben azt írták, meg nem erősített információ szerint az áldozatok száma a 340-et is elérhette,

de pár nappal később az ügyben eljáró nyomozó, Alekszandr Spejer az Izvesztyijában elmondta, hogy 66 halottja és 61 sérültje volt a tragédiának, és ezeket az adatokat később a moszkvai főügyészség megerősítette.

A tragédia miatt négyen álltak a bíróság elé, hárman a létesítmény vezetői közül, valamint a meccs idején a keleti lelátónál szolgálatot teljesítő rendőrök vezetője. Közülük ketten kaptak 3-3 éves börtönbüntetést, de ezeknek a felét végül elengedték, a másik két vádlott egészségügyi okok miatt amnesztiát kapott.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik