Hírek

Egy brazil védő lehet az oroszok legnagyobb fegyvere a horvátok ellen

Két meglepetéscsapat csap össze az oroszországi labdarúgó-világbajnokság negyedik negyeddöntőjében.

  • A kettő közül egyértelműen az oroszok szereplése a szenzáció, az előzetesen mindenki által lesajnált házigazda versenyben maradásáért sokan még egy lyukas kopejkát se adtak volna. A szbornaját még a csoportkör után is csak a 16. helyre, azaz a nyolcaddöntős csapatok közül az utolsó helyre rangsorolta az FiveThirtyEight algoritmusa, a spanyolok ellen pedig csak 22 százalék esélyük volt a továbbjutásra.
  • Horvátországot a csoportban mutatott játéka és számos ismert világklasszisa miatt a torna egyik titkos esélyesének tartották, de előzetesen még így is csak 16 százalék esélyt láttak az elődöntőbe jutásukra és csak hármat a végső diadalukra. Luka Modricék aztán megnyerték a csoportjukat, a sorsolásuk is szerencsésen alakult, így most ott tartunk, hogy a négy közé jutási esélyeik 61 százalékra nőttek, de már annak is 13 százalékos a valószínűsége, hogy a végén ők ünnepelhetnek.

Taktika, felállás

Nagy változásokra a nyolcaddöntős meccsekhez képest nem érdemes számítani.

Sztanyiszlav Csercseszov maga is elismerte, hogy vérző szívvel játszatott leginkább öt (néha három, olykor négy) védővel bunkerfocit a spanyolok ellen. Mivel a horvátok valószínűleg nem fogják olyan mértékben letolni őket a pályáról, mint Spanyolország, Az orosz kapitány sem fog teljesen visszaállni és négy emberrel kezd majd a hátsó alakzatban. A sérült Zsirkov helyét, mint azt Granat behozatala után a spanyolok ellen is láthattuk, a baloldali középső védőből lett balhátvéd, Kudrjasov veszi át.

Horvátország az eddig mutatottak alapján nem igazán az extrém labdabirtoklás híve (52,9 százalék), sőt, kifejezetten a vertikális játékot erőltetik. Ezt viszont főleg, 45 százalékban a baloldalon és csak 32-ben a jobbszélen teszik (23 százalék középen), ebben a tekintetben nagyon hasonlítanak a két legegyoldalasabb csapatra, a brazilokra és a spanyolokra, ami nem a legjobb előjel.

Rakitic-Modric a dán receptet követő orosz középpálya ellen

Mint ahogyan az sem, hogy a kezdeti gólváltás és rohanás után Dánia azzal, hogy a túl mélyen védekező Andreas Christensen helyére egy mélységi irányítót behozott Lasse Schöne személyében, lényegében a 116. percig semlegesítette az első félidőben lubickoló Modric-Rakitic duót (négy kulcspassz addig, csak kettő utána). Zobnyin (12 sikeres szereléssel a vébé top tízében) és Gazinszkij, vagy az őt jól helyettesítő Kuzjajev remekül kapcsolták ki a spanyol középpályát (Iscót leszámítva), ezért kulcskérdés lesz, hogy mit tudnak kezdeni Rakiticékkel.

Fotó: Francois Nel/Getty Images

Beleesik-e Hierro hibájába Dalic?

A rendkívül masszív, jól fejelő és helyezkedő, de annál lassabb Ignasevics és Kutyepov párosa ellen Fernando Hierro egy tankszerű csatárral (Diego Costa) kezdett, és a spanyol helyzetek csak akkor jöttek, amikor a mozgékonyabb Iago Aspas és Rodrigo beálltak. Bár Mario Mandzukic remekül mozog a szélek felé (a Juventusban sokszor bal oldali középpályást is játszik), felmerül a kérdés, hogy

Zlatko Dalicnak nem lenne célszerűbb egy Kramaric féle visszavontabb, kreatívabb és kombinatívabb csatárral kimozgatni az orosz középhátvédeket.

Főleg, úgy, hogy a spanyolok a felállt fal elleni oldalpasszokkal és a 27 beadással igencsak az orosz védők malmára hajtották a vizet, Iganeseivcs és Kutyepov ketten együtt 24-szer tisztáztak. Utóbbi egyébként is remekül olvassa a játékot, 13 lefülelt labdájánál csak Kanté és Godín tud többet felmutatni.

Mario Fernandes és Szamedov a gyengébb horvát oldal ellen

A fent említett horvát baloldali fölény még fekszik is az oroszoknak, hiszen Mario Fernandes elég jó eséllyel pályázik a vébé legjobb jobbhátvédje posztjára. A José Mourinho által hat évvel ezelőtt a Real Madridba csábított (Florentino Perez aztán Dani Carvajal mellett döntött), brazil születésű védő 64 átadást hajtott végre (46 sikeres volt) a spanyolok ellen, ez majdnem kétszer annyi, mint a második leggyakrabban próbálkozó Kutyepov (38 próbálkozás/28 sikeres).

Fernandes fantasztikus történetének részletes bemutatásra nincs időnk, de egy hét évvel ezelőtti anekdota sokat elmond a hozzáállásról:

az argentinok elleni meccsre a brazil behívót kvázi visszautasította, miután egy győztes meccs után fél hatig bulizott, a repülő pedig pont ekkor indult az edzőtáborba.

Végül Dunga alatt bemutatkozott egy japánok elleni meccsen, de az a 2014 októberi volt az egyetlen mérkőzése brazil mezben. A nem éppen sportemberhez méltó életet folytató Fernandes Oroszországban teljesen új alapokra helyezte az életét: tavaly Vlagyimir Putyin külön engedélyével lett orosz állampolgár, és bár hat év légióskodás után még mindig nem tud oroszul interjút adni és Csercseszov szerint kicsit úgy kell vele beszélni, mint egy kutyával, az orosz csapat legbiztosabb tagja.

Remek technikai képzettsége és fizikuma ideális támadó szellemű védővé teszi, de ehhez egy megbízható védőmunkát is hozzá tud tenni. Óriási csatára van kilátás az őserő Ante Rebiccsel, aki a Bundesliga egyik legkellemetlenebb ellenfele, bármikor képes labdát szerezni, rendkívüli, néhol már a piros lap határait feszegető agresszivitásával.

Min múlhat? Hogy mondják oroszul azt, hogy „it’s coming home?”

Az oroszoknak a dán receptet kell kevernie a spanyollal, azaz minél több embert pakolni a középpályára, illetve Golovin és Szamedov visszalépéseivel segíteni Zobnyinéknak megfojtani a Modric-Rakitic duót. Nem szabad hagyni a gyors támadásokat, és az olyan középpályán elvesztett labdák, mint Christian Eriksené a 115. percben végzetesek lehetnek, hiszen a horvátok képesek egy szemvillanás alatt szétszedni a védővonalakat és a szélvészgyors játékosaikat beindítani. Mandzukic vagy Kramaric elmozgásaival túltölthetik a széleket, ahol Rebic és Perisic, de akár a felfutó Vrsaljko is képes egy az egyben váratlan megoldásokra.

Az oroszoknak egy alapvetően mély védekezéses haditervet érdemes végrehajtaniuk, hiszen a horvátok lövéseinek 52 százaléka tizenhatoson kívülről jön, ez a negyedik legtöbb a vébén. Ebből lehet majd kontrázniuk a Dzjubára fellődözött labdák után, és a sérülésből lábadozó Strinic, vagy az egy óriási hibára mindig jó Dejan Lovren a Golovin-Cserisev duó ellen akár még kevés is lehet.

Mivel mindkét csapat hosszabbításos meccset játszott, így könnyen lehet, hogy egy nem túl látványos első játékrészt láthatunk. A cseréknek most is nagy szerepe lesz: a gyengélkedő és formán kívül lévő Szmolov-Dzagojev páros nem feltétlen fog sok vizet zavarni, a túloldalon viszont Kovacic megindulásai, vagy Kramaric egy lövése könnyen a horvátok javára döntheti el a találkozót a második félidőben – vagy akár a hosszabbításban.

он возвращается домой

Világbajnoki negyeddöntő, Szocsi

Oroszország – Horvátország 20.00 – Játékvezető: Sandro Ricci (brazil)

Fotó: Matthew Ashton – AMA/Getty Images

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik