Június 14-én kezdődik az oroszországi futball-világbajnokság, ez alkalomból készített a Ténygyár a Pulzus applikáció segítségével országosan reprezentatív közvélemény-kutatást. A kutatásból kiderült: a magyarok 35 százalékát kifejezetten, 23 százalékát pedig „egy kicsit” érdekli a világbajnokság. Tízből négy magyart ugyanakkor teljesen hidegen hagy az esemény, kevéssé meglepő módon ők azok, akiket év közben sem mozgat meg a labdarúgás.
Focit a magyarok durván negyede (27%) akkor néz, ha fontos klub- vagy válogatott mérkőzés van, 22 százalék pedig elsősorban kedvenc csapatának meccseit követi. Szenvedélyes focirajongó a társadalom 6 százaléka, ők azok, akik, ha tehetik, igyekeznek minél több mérkőzést megnézni. Igaz lesz ez a világbajnokságra is: húszból csupán egy magyar mondja azt, hogy az összes meccset meg akarja nézni a vébén – számukra, ha nem vesznek ki szabadságot, vagy nem nyári szünetüket élvező diákok, igen hosszú éjszakákat hozhat a június. „Minél több” mérkőzést 20, néhányat 28, kizárólag a döntőt pedig 10 százalék nézi majd meg, tehát még a futballra fittyet hányók egy része is követi majd a vb legfontosabb mérkőzését.
A meccsnézés inkább társas időtöltés a kutatás szerint, a magyarok harmada tervezi esetenként barátaival vagy családtagjaival követni az eseményeket, 15 százalék kocsmában is nézné kedvenc csapatait, kollégáival viszont csak a magyarok hét százaléka van olyan jóban, hogy a mérkőzést is velük kövesse. Ahhoz képest, hogy az üzletek már tele vannak focis ereklyékkel, csak a válaszadók 3,5 százaléka tervez focis mezt, pólót vagy bögrét vásárolni az oroszországi vb alatt. Nem rossz a tanulási és munkamorálunk sem: a magyarok csupán 2 százaléka hagyna ki tanítási vagy munkanapot a vb miatt.
De kinek drukkolunk?
Mivel a magyar csapat ezúttal sem jutott ki a világbajnokságra, a válaszok jelentős szórást mutatnak, nem meglepő módon azok vannak a legtöbben, akiknek nincs kiválasztott válogatottjuk. Akiknek viszont van, azok közül a legtöbben a spanyolokat (8,7%) jelölték meg kedvencként. Csak nagyon kicsivel maradtak le a németek (8,4%),a harmadik helyre pedig Anglia (5,5%) futott be. A negyedik-ötödik helyen Argentína és Brazília (4,8%) osztoznak, a hatodik pedig Portugália (4,4%) lett. A horvátoknak már csak 2,1% szurkol, a franciákat (1,1%) pedig nem igazán szeretjük, még Egyiptom (1%) is majdnem megelőzte őket.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan térnek el a magukat focirajongónak – és ezzel együtt nyilván „szakértőnek is – vallók válaszai a többségétől. Ebből egyértelmű kép rajzolódik ki: a futball iránt erősen érdeklődők nagyobb arányban drukkolnak a németeknek, braziloknak, argentinoknak és angoloknak.
Jóval kevésbé megosztottak a magyarok, ha azt kérdezzük, kik a vb esélyesei. A legtöbben (15,6%) a 2014-es világbajnok Németország újrázását tartják valószínűnek, őket követi Brazília (11,4%), majd a „közönségkedvenc” Spanyolország (10,1%). Ez a tippsorrend megegyezik egyébként azzal, amit a nagy fogadóirodák gondolnak a vb lehetséges kimeneteléről (lásd keretes írásunkat): az online bukmékerek pontosan e három csapatot tartják a torna esélyesének, igaz, a brazilokat a legtöbb iroda valamivel előrébb sorolja, közvetlenül a németek mellé. A magyarok szerint még Argentínának (6,2%), Franciaországnak (5,3%) és az Eb-győztes Portugáliának (4,6%) lehet még esélye a végső győzelemre, míg a focirajongók esélyesebbnek tartják a németek, illetve a franciák győzelmét az átlagnál.
Érdekesség, hogy egy négy évvel ezelőtt, 26 ország, köztük Magyarország összesen majd 20 ezer polgárának megkérdezésével készült felmérés az akkori vb előtt a házigazda brazilokat tartotta tornymagas esélyesnek, a spanyolokat a második, a végül győztes németeket csak a harmadik helyre sorolta.
A vb gólkirálya a magyarok szerint Cristiano Ronaldo (25,3%) vagy Lionel Messi (18,4%) lesz. Ebben már nem értenek egyet velünk a hivatásszerűen ezzel foglalkozó fogadóirodák és azok algoritmusai, Ronaldo például a legtöbb fogadónál csak az ötödik, a legvalószínűbbnek pedig a brazil Neymar gólkirályi címét tartják. A magyarok összességében elhanyagolható esélyt adtak a francia világsztár Griezmannak vagy a brazilok fiatal csillagának, Gabriel Jesusnak, pedig az irodák szerint nekik is több sanszuk van sok gólt lőni, mint a Real Madrid sztárjának, Cristiano Ronaldónak.
A foci iránt nagyon érdeklődő válaszadók sokkal nagyobb arányban (9 százalék) említik a francia Antoine Griezmann nevét lehetséges gólkirályként is, ami nem meglepő, hiszen az Atletico Madrid francia csillaga remekül teljesített a 2016-os Európa-bajnokságon, amelynek nemcsak legjobb játékosává választották, de kiharcolta a torna gólkirályi címet is.
Vb-rendezés: nincsenek erős ellenérzések
Arra is kíváncsiak voltunk, mit gondolnak a magyarok a vb-rendezés kérdéseiről. Ezért megkérdeztük, támogatnák-e, hogy Magyarország futball-világbajnokságot rendezzen a legközelebbi szabadon pályázható időpontban (2030-ban). Ahogy az olimpiarendezés kapcsán láttuk, most is az derült ki, hogy a magyar társadalom közel sem egységes a kérdésben: egy hazai világbajnokságot 30 százalék támogat 32 százalék ellenzővel szemben, 37 százalékot pedig vagy hidegen hagy a kérdés, vagy nem válaszol.
Nem vagyunk biztosak viszont abban, hogy Oroszország sikeres világbajnokságot tud majd rendezni, erre a kérdésre a magyarok kevesebb mint harmada (31%) válaszolt egyértelmű igennel. Ez az eredmény szinte százalékra pontosan megegyezik egy 2014-es Ipsos-felmérés következtetésével, amikor is a magyarok 32%-a gondolta Brazíliát – a négy évvel ezelőtti világbajnokság helyszínét – sikeres szervezőnek a torna előtt.
A sportesemény társadalmi hasznáról is megoszlanak az elképzelések. 27 százalék szerint az orosz állampolgárok jól járnak majd a vb-rendezéssel, és csak 14 százalékunk gondolja, hogy ez kifejezetten rossz az oroszoknak. Négy éve ez az arány 22 százalék volt, márpedig azóta meglehetősen egyértelművé vált, hogy a brazil adófizetők rosszul jártak a világbajnoksággal. Ha úgy tesszük fel ugyanezt a kérdést: egyetért-e azzal, hogy a világbajnokság helyett a pénzt másra kellett volna fordítania Oroszországnak, egyből többségbe kerülnek az állítással egyetértők, és csupán 24 százalék tart ki a vb-rendezés mellett.
Egy mítosz leomlik: a nőket is érdekli a foci
Sokan hajlamosak a férfiak szórakozásának tekinteni a focit. Kutatásunkból az derül ki, hogy ez komoly tévedés: a nőket ugyanis majdnem olyan arányban érdekli a világbajnokság, mint a férfiakat. A női válaszadóknak ugyanis több mint fele (52%) mutat valamilyen mértékű érdeklődést a csütörtökön kezdődő sportesemény iránt –a férfiaknál ugyanez az arány 64 százalék.
Talán ennél is nagyobb mítoszrombolás, hogy a válaszadó nők többségének futball iránti attitűdje nagyon hasonló a férfiakéhoz. Kizárólag fontos válogatott- és klubmérkőzéseket a nők negyede (24%) néz, a kedvenc csapatuk meccseit követők aránya pedig 21 százalék – ez alig tér el a férfiak adataitól (31, illetve 23 százalék). Futballfanatikusnak a férfiak nyolc, a nők öt százaléka tartja magát, ez sem nevezhető óriási különbségnek, ahogy az sem, hogy év közben a férfiak 56, a nők 48 százaléka szokott focit nézni. Ha mindenképpen különbségeket akarunk találni a férfiak és nők válaszai között, azt emelhetjük ki, hogy a nők valamivel nagyobb arányban drukkolnak Spanyolországnak, és esélyesebbnek tartják Brazíliát a végső győzelemre. Néhány hét múlva kiderül, ki tippelt jobban. A futballban pedig az a szép, hogy még az is kiderülhet, senkinek nem lett igaza.
Módszertan
A kutatásban felhasznált válaszok száma: 1000 fő. Az adatfelvétel időpontja: 2018.06.09. A Pulzus kutatási applikációban (www.pulzus.eu) feltett kérdésekre adott válaszokat – mivel azokban az eszköz technológiai sajátosságai miatt a 18-49 éves korosztály felülreprezentált – telefonos adatfelvétellel egészítettük ki az 50+ korosztály körében, reprezentatív mintavétellel. Az így létrejött válaszadói minta a felnőtt korú magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor és végzettség szerint.
Kiemelt kép: Cristina Quicler / AFP
