Hírek
A photograph taken on May 30, 2018  shows the FIFA World Cup 2018 flag featuring the tournament's mascot Zabivaka in front of the Kremlin in Moscow.
The FIFA World Cup 2018 tournament kicks off on June 14, 2018. / AFP PHOTO / Mladen ANTONOV

Megéri az oroszoknak a vb-rendezés?

Ackermann Sándor
Ackermann Sándor

2018. 06. 10. 12:30

Amikor 2010. december 2-án a FIFA zürichi rendezvényén Joseph Blatter egy kis fehér cetlin felmutatta Oroszország nevét, valószínűleg még kevesen gondolták Moszkvában, hogy a labdarúgó-világbajnokság kezdetéig hátralevő nyolc esztendő mennyi változást hoz számukra. Az akkor örömujjongásban kitörő Arsavinék előtt mozgalmas évek álltak a 2018-as foci-vb rendezési jogának elnyerését követően. A 2014-es szocsi olimpia megszervezésére, előkészületeire már a gazdasági válság éveiben került sor, miközben az Ukrajnával és az Európai Unióval kialakuló konfliktus erős politikai színezetet adott a sporteseménynek. A 2018-as labdarúgó-világbajnokság előtt sem mondhatni, hogy javult volna Oroszország nemzetközi megítélése, sőt: ekkor a szankciós politika mellett már az orosz sportolókkal kapcsolatos doppingbotrány is meglehetősen rossz fényt vetett a rendezőkre. Jogosan merülhet fel bennünk tehát a kérdés:

megéri-e egyáltalán Oroszországnak a vb-rendezés?

FIFA President Joseph Blatter holds up the name of Russia during the official announcement of the 2018 World Cup host country on December 2, 2010 at the FIFA headquarters in Zurich. England, Russia, Netherlands/Belgium and Spain/Portugal were all bidding to hold the 2018 World Cup.  AFP PHOTO / PHILIPPE DESMAZES / AFP PHOTO / PHILIPPE DESMAZES
Joseph Blatter kihúzza Oroszország nevét a borítékből
Fotó: Philippe Desmazes / AFP

Az ukrán válság

A 2013 végén, illetve 2014 elejétől kezdődő ukrajnai válság lényegében változtatta meg Oroszország szerepét a világpolitikában. A Krím 2014 márciusi orosz annektálására válaszul a Nyugat gazdasági szankciókkal sújtotta Moszkvát, amelyek próbára tették az orosz gazdaságot, ami aztán ráadásul duplán lejtmenetbe kapcsolt az egyre csökkenő kőolajárak miatt. A pénzügyi nehézségek természetesen a világbajnokság előkészületeire is hatással voltak. A költségeket több helyen is radikálisan csökkenteni kellett, egyes stadionokban a FIFA beleegyezése mellett csökkentették a befogadóképességet, az építőanyagból pedig sokszor kénytelenek voltak az olcsóbb – valószínűleg gyengébb minőségű – változatot megvásárolni. A szocsi olimpiához hasonló – azért azt meg nem haladó – túlárazások és plusz költségek miatt ráadásul még a megszorítások ellenére is magasabb lett a rendezésre szánt végösszeg az eredetileg tervezettnél.

Hosszú távon nem éri meg

A Moody’s értékelése szerint az oroszországi világbajnokság rendezése gazdaságilag legfeljebb rövidtávon térül meg. Az út-, szálloda-, stadionépítések, repülőtér-felújítások sok új munkahelyet teremtenek, de csak amíg át nem adják őket: később a legtöbb szálloda kihasználatlanul marad és a munkahelyigény is csak ideiglenes.

A felkorbácsolt világpolitikai hangulat némileg a világbajnokságra is hatással lehet, ha a négy évvel ezelőtti, Oroszországban rendezett ötkarikás játékokat vesszük alapul. A szocsi téli olimpiát még éppen a Krím elcsatolása előtt rendezték meg, ennek ellenére az Ukrajnával kialakult nézeteltérés miatt több jelentős európai politikus is lemondta részvételét a megnyitó ünnepségén. A vendégek kedélyeit emellett még tovább borzolta az orosz törvényhozás által nem sokkal az olimpia előtt elfogadott törvény, amely a homoszexualitás propagálását tiltotta a gyermekek előtt. A törvény a nyugati közvéleményben nagy felháborodást váltott ki, azt sokan egyenesen melegellenesnek tartották – nem volt tehát a legjobb időzítés az orosz honatyák részéről a tervezet elfogadása néhány hónappal az előtt, hogy az egész nemzetközi figyelem az országra irányul.

A gazdasági nehézségek mellett éppen ezért az orosz rendezőknek a politikai izoláció kockázatával is számolniuk kellett. A kelet-ukrajnai harcok eleve szakítópróbaként hatottak a nyugati-orosz relációra, a 2014 nyarán a Donbassz régió felett lelőtt maláj utasszállító gép ügye pedig még tovább fokozta az indulatokat. A 297 utas halálát okozó eset körülményei máig tisztázatlanok, az esetet követően azonban többen is az oroszok, illetve közvetlenül Vlagyimir Putyin elnök felelősségét firtatták. A tragédiával kapcsolatosan több helyen is előkerültek olyan felvetések, amelyek elvették volna a világbajnokság rendezési jogát az oroszoktól vagy bojkottálták volna a tornát. A nyitómeccshez közeledve azonban egyre inkább úgy tűnt, hogy a helyszín áthelyezésének egyáltalán nincs realitása (többek között a FIFA is elzárkózott az ötlettől), a vb bojkottját pedig egyik ország sem merte bevállalni.

2464161 Ukraine. 07/17/2014 The crash site of the Malaysian Boeing 777 outside Shakhtyorsk, Donetsk Region. Andrey Stenin/RIA Novosti
A lezuhant gép roncsai
Fotó: Andrey Stenin/RIA Novosti / AFP

Bojkott

Az 1980-as moszkvai olimpiát az amerikaiak vezetésével több tucat ország is bojkottálta, ezzel tiltakozva a szovjetek nem sokkal korábbi afganisztáni bevonulása ellen. Négy évvel később válaszul a Szovjetunió és a keleti blokk országai – köztük Magyarország – maradt távol a Los Angeles-ben rendezett játékoktól.

Az oroszok és a doppingbotrány

Ha a kelet-ukrajnai konfliktus nem lett volna elég, a fokozatosan dagadó doppingbotrány még jobban megtépázta az orosz sport és talán az egész ország hírnevét. Az állami segítséggel működő doppinghálózatról a német ARD készített dokumentumfilmet 2014-ben, amely nem várt folyamatot indított be. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vizsgálatot indított, s mint később kiderült az orosz sportolók (elsősorban a könnyűatléták) tömegei használtak tiltott szereket az orvosaik és edzőik hathatós segítségével. A sportminisztérium tudtával használt teljesítményfokozókat a 2010-es vancouveri téli olimpia meglepően gyenge orosz teljesítménye után kezdték el használni, nyilvánvalóan attól tartva, hogy hasonlóan rossz eredményeket érnek el a négy év múlva esedékes hazai rendezésű tornán, amely megengedhetetlen lenne egy olyan ország esetében mint Oroszország.

A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy az orosz sportolók a 2012-es londoni, illetve a 2014-es szocsi olimpián is használtak tiltott szereket. A 2016-os riói olimpiáról kis híján az egész csapatot eltiltották, a nemzetközi szövetség végül megkegyelmezett a tiszta sportolóknak, de a paralimpikonokat például kollektív eltiltással sújtották. Az orosz közvélemény természetesen felháborodással fogadta az ítéletet, a politikusok pedig nyugati lejáratókampányt emlegettek. A 2018-as téli olimpián aztán további eltiltások következtek, ami szűk fél évvel a labdarúgó-világbajnokság kezdete előtt megint csak az orosz rendezők presztízsét rombolta.

Moszkva nem lehet Marseille

A különböző külső – jogos, vagy jogtalan – támadások mellett a rendezőknek hazai pályán is van miért aggódniuk. Az oroszországi labdarúgó mérkőzésekkel kapcsolatosan az utóbbi évek egyik legnagyobb problémáját a huliganizmus jelentette. Az már korábban is nyilvánvaló volt, hogy az orosz huligánok már jó néhány éve a világ elitjébe tartoznak, a 2016-os franciaországi foci Eb-n ugyanakkor ezt meglehetősen egyértelműen jelezték is az orosz ultrák. Akkor a dél-franciaországi Marseille-ben az Anglia-Oroszország csoportmeccs előtt olyan erődemonstrációt tartottak, ami még klubmeccseken is ritkaságszámba szokott menni. A szervezett alakzatokban mozgó, jól láthatóan összeszokott, harcedzett oroszok csoportjai szisztematikusan bántak el a helyi teraszokon, kocsmákban söröző, mit sem sejtő angolokkal. A „bemutató” ráadásul szimbolikus volt: épp az európai szurkolói mozgalom példaképeinek tartott angolokat alázták meg, esélyt sem adva nekik.

Marseille, 2016. június 11.
Randalírozó orosz szurkolók angol szurkolókkal csapnak össze francia rohamrendõrök által bevetett könnygáz füstjében a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság Anglia - Oroszország mérkõzése elõtt Marseille-ben 2016. június 11-én.(MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro)
Randalírozó orosz szurkolók angol drukkerekkel csapnak össze a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság angol-orosz mérkőzése előtt Marseille-ben 2016. június 11-én
Fotó: Daniel Dal Zennaro/MTI/EPA

Talán ekkor vált a futball iránt érdeklődő Európa számára egyértelművé, hogy

az orosz szurkolók ma már nem részeg, dülöngélő, sörpocakos férfiak: sokkal inkább jól képzett, kisportolt, katonai alakulatokra emlékeztető csoportok tagjai voltak.

Az sem véletlen persze, hogy sokan az orosz nagypolitika kezét látták a dologban: az eset moszkvai szemüvegen keresztül nézve egyértelműen a rendezők hozzá nem értését bizonyította, akik nem képesek megóvni a torna biztonságát. A marseille-i balhé után az UEFA kizárással fenyegette az oroszokat, ha még egy hasonló eset történik a tornán, miközben több orosz politikus is szimpátiáját fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Igor Lebegyev országgyűlési képviselő, a duma sportbizottságának tagja „Szép volt, fiúk!” Twitter-kiírással üzent az ultráknak, egy másik politikus szerint pedig a francia rendőrök azért nem tudtak rendet tartani a városban, mert „melegfelvonulásokhoz, pride-okhoz vannak szokva”.

Nagy kérdés volt tehát a franciaországi eset tükrében, hogy várható-e hasonló rendbontás az oroszországi tornán. Valószínűleg a rendezők számára is kiemelt fontosságú téma volt a huliganizmus megfékezése, hiszen a világbajnokság idejére elképesztő mozgósításba fogtak az erőszakszervek átcsoportosításának érdekében. Ami az orosz huligánok esetleges megmozdulásait illeti: hírek szerint az orosz titkosszolgálat (elsősorban az FSZB) emberei már hónapokkal a világbajnokság kezdete előtt felkeresték a legkomolyabb, legbefolyásosabb huligán vezetőket, akiket arra „kértek”, hogy a világbajnokság meccseit lehetőleg inkább otthonról nézzék.

A sok nehézség mellett persze a Kremlből így is presztízskérdésként tekintenek a világbajnokság rendezésére, ahogyan azt a szocsi olimpia idején is tették. A monumentális tornák megtartása a hazai publikum szemében óriási dolognak számít, amellyel Oroszország nagyhatalmi státuszát demonstrálja, a külföldi kritikákat pedig teljesen másodlagosnak tekintik csak úgy a szurkolók, ahogyan az ország vezetői is.

A szerzőnek Putyin játéka – Oroszország és a futball címmel a Helikon Kiadónál jelent meg könyve.

Kiemelt kép: Mladen Antonov / AFP 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.