Hírek
Russian riot policemen walk with dogs as they take part in special security exercises at the Saint-Petersburg Stadium (Krestovsky Stadium) in Saint Petersburg on April 20, 2018, ahead of the 2018 FIFA World Cup tournament in Russia.
The 2018 FIFA World Cup will be taking place in Russia from June 14 to July 15, 2018. / AFP PHOTO / OLGA MALTSEVA

Hetente csapnak le terroristákra a vb helyszínén

Wagner Péter
Wagner Péter

2018. 06. 10. 20:00

Egymillió érdeklődőt várnak az oroszországi világbajnokságra. Az orosz hatóságok komolyan veszik a terrorfenyegetést, gyakorlatilag hetente csapnak le dzsihadista sejtekre, támogatókra, így próbálva szavatolni Moszkva ígéretét a 100 százalékos biztonságról. Az országban több ezer potenciális terrorista lehet, miközben mind az Iszlám Állam, mind az al-Káida támadások elkövetését helyezte kilátásba.

64 mérkőzés, 11 város, 12 helyszín és mintegy egymillió turista – a jövő héten kezdődő futball-világbajnokság számokban. Arról még nincs információ, hogy hányan fogják védeni a résztvevők biztonságát, de biztosra vehető, hogy mindenki talpon lesz, aki mozgósítható.

A vb-nek óriási jelentősége van a politika szempontjából is. A rendezvény az imázsépítésről, egy ország képességeinek, sikerességének prezentálásáról is szól. A milliónyi látogató mellett milliárdnyi tévénéző fogja követni a több száz tévétársaság által közvetített eseményt. A legutóbbi, 2014-es világbajnokságot majd’ 3,5 milliárd ember követte a tévén keresztül.

Ilyen érdeklődés mellett nem véletlen, hogy rendkívüli óvintézkedéssel készülnek az orosz hatóságok. Mihail Degtyarev, a sportért felelős parlamenti bizottság elnöke 100 százalékos biztonságot ígért az egy hónap alatt. Tekintve, hogy tökéletes biztonság sosincs, ez inkább csak egy politikusi elszólásnak tekinthető, de tény, hogy Oroszország és mindenekelőtt Vlagyimir Putyin számára a tét óriási.

3009376 01/13/2017 Chair of the State Duma Committee for Physical Training, Sports, Tourism and Youth Policy Mikhail Degtyarev at a State Duma plenary meeting. Vladimir Fedorenko/Sputnik
Mikhail Degtyarev
Fotó: Vladimir Fedorenko/Sputnik / AFP

A világbajnokság sikeres lebonyolítása tovább emelné a hatalom presztízsét, miközben megerősítené azt a tényt is, hogy Moszkva szíriai beavatkozása nem rontotta az ország biztonságát. Egy vagy több terrortámadás bekövetkezése azonban ennek az ellenkezőjét sugallaná, támadhatóvá válna az orosz katonák jelenléte a közel-keleti országban és általában a hatóságok fellépése a terrorizmussal szemben.

Érdemes egy pillanatra még egyszer felidézni, hogy több milliárd ember fogja követni az eseményeket. Szemben az Egyesült Államokkal és a Fehér Ház vezetésével, amelyet mindig rendkívüli médiafigyelem követ a világon,

Oroszország ritkán kap ekkora figyelmet.

Ezért lesz most duplán fontos az orosz vezetésnek és természetesen a terroristáknak is, hogy elérjék céljukat.

A szíriai beavatkozás ára

A nemzetközi médiafigyelem egyenlőtlensége épp a terrorhelyzetben mutatkozik meg tisztán. Az USA-ban vagy Európában bekövetkezett merényletek mifelénk sokkal nagyobb figyelmet kapnak, mint azok, amelyek Oroszországban történnek. Ködös emlékeinkben még ott lehet Csecsenföld példája, a két háború és a csecsen terroristák támadásai a 2000-es évek elején (például a beszláni iskola elleni vérengzés), de arról elvétve hallunk csak, ami 2015 óta történik az országban.

A dzsihadisták célkeresztjébe Oroszország csak a 2015-ös szíriai beavatkozás után került. Ez azért érdekes, mert az orosz nyelvű szélsőségesek közössége mindig is a második legnagyobb volt 5000-7000 fővel (természetesen az arab nyelvű után). Az Iszlám Állam még nem is létezett, amikor a csecsenek és üzbégek már önálló egységekkel vettek részt a szíriai polgárháborúban. Az egykori 15 szovjet tagköztársaságból 12-ből csatlakoztak valamelyik felkelő csoporthoz, rengeteg közép-ázsiai (főleg üzbég és tádzsik), kaukázusi és oroszországi önkéntes. Érdekes, hogy a csecsenek többsége az európai emigrációból ment el harcolni, mint például az a férfi is, aki pár hete Franciaországban követett el terrortámadást.

Az Iszlám Állam létrejötte egyfajta integráló erőként hatott az orosz nyelvű szélsőségesekre, aminek olyan látványos jelei voltak, hogy a szervezet hadügyminisztere egy csecsen lett, Moszul ostroma után 2017-ben pedig külön orosz nyelvű kiképzőtábort találtak a városban.

Szarakib, 2018. február 3.
Az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány felett lelõtt Szu-25 típusú orosz csatarepülõgép roncsai Szarakib település közelében 2018. február 3-án. Az orosz gépet egy szíriai ellenzéki csoport rakétával lõtte le Maarrat-en-Numán város közelében. A pilóta katapultált, és földet ért, de onnan öt kilométerre az elsõ hírek szerint a lázadók foglyul ejtették, késõbbi közlések szerint azonban életét vesztette. (MTI/EPA/Abdalla Szaad)
Az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány felett lelőtt Szu-25 típusú orosz csatarepülőgép roncsai 2018 februárjában. Az orosz gépet egy szíriai ellenzéki csoport rakétával lőtte le.
Fotó: Abdalla Szaad/ MTI/EPA

Érdekes módon mindez nem jelentette, hogy a ezeket a dzsihadistákat (főleg a csecseneket, kaukázusiakat) valamiféle bosszúvágy fűtötte volna Oroszország ellen. Nincs érdemi jele annak, hogy akár a retorika, akár a tettek szintjén célba vették volna Moszkvát. Erre a 2015. augusztusi orosz beavatkozás utánig kellett várni. Először szóbeli figyelmeztetések érkeztek, szeptemberben iszlamista felkelőcsoportok jelezték, hogy innentől Oroszország is legitim célpont, de kevesen gondolták, hogy ezek a szervezetek valóban birtokolnak olyan operatív képességet, amivel meg tudnák támadni a távoli országot.

2015. október 15-én aztán a szíriai al-Káida vezetője videoüzenetben fenyegette meg Moszkvát, majd rá egy napra a rivális Iszlám Állam „szóvivője”, egyben Abu Bakr al-Bagdadi egyik helyettese is az oroszok elleni dzsihádra szólította fel a muszlim fiatalokat. Érdemes megjegyezni, hogy

dzsihadista körökben az USA-t és Oroszországot ugyanazon mértékkel mérik, nincs különbség abban, hogy melyik a nagyobb rossz.

Terrortámadások és rajtaütések Oroszországban

Ritkán látni ilyen világos összefüggést két esemény között, de úgy tűnik, Moszkva belépése a szíriai háborúba ilyen volt. 2015. október 31-én robbantották fel az egyik orosz légitársaság gépét a Sínai-félsziget felett, mindenki odaveszett, 2015 decemberében pedig az Iszlám Állam közzétette az első lefejezős videóját orosz áldozattal. Otthoni földön szintén decemberen történt az első terrortámadás, Dagesztánban. Az akciók folytatódtak 2016-ban, tavaly és idén is.

A világbajnokság helyszínei közül szinte minden nagyobb városában történtek merényletek vagy szervezkedések támadás végrehajtására. Az akciókat részben oroszok vagy kaukázusiak követték el, részben az országban élő gazdasági migránsok Közép-Ázsiából. Hasonlóan Európához itt sem lehet mindig világos kapcsolatot találni a felbujtó (többségében az Iszlám Állam) és az elkövetők között. A legtöbb esetben a terrorszervezet nem nyújt operatív támogatást, nem szervezi vagy finanszírozza az elkövetőket, csak inspirálja őket és az akciók után jelzi a kapcsolatot.

Az egyik legsúlyosabb terrortámadásra Szentpéterváron történt: egy üzbég származású öngyilkos merénylő a metrón robbantotta fel magát, megölve 15 embert. Az orosz hatóságok egy évig tartó nyomozás után maguk is elismerték, hogy azért volt nehéz a dolguk, mert a megbízók, a szervezők és az elkövető nem is ismerték egymást személyesen.

A picture shows the damaged train carriage at Technological Institute metro station in Saint Petersburg on April 3, 2017.
Around 10 people were feared dead and dozens injured Monday after an explosion rocked the metro system in Russia's second city Saint Petersburg, according to authorities, who were not ruling out a terror attack. / AFP PHOTO / STR / ALTERNATIVE CROP
Fotó: AFP

A dzsihadisták jelentette fenyegetés tehát adott, az elmúlt három évben több tucatnyi sikeres és sikertelen merénylet kísérlet történt. Az orosz hatóságok ennek megfelelően rendkívül komolyan veszik a feladatukat, az elmúlt hetekben

gyakorlatilag naponta vannak hírek az orosz sajtóban rajtaütésekről, letartóztatásokról.

A múlt héten Kalinyingrádban fogtak el nyolc gyanúsítottat, akik az FSZB szerint egy szíriai dzsihadista szervezettel voltak kapcsolatban, és bár konkrét terrortámadásra nem készültek a jelenlegi információk szerint, de embereket toboroztak a szervezet számára. És hogy miért most? Mert a város a többi között az Anglia-Belgium meccsnek is otthont fog adni, amelyet britek tízezrei fognak a helyszínről, tévénézők százmilliói pedig a tévé elől követni.

Kiemelt kép: Olga Maltseva / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.