Szinte elképzelhetetlen, de az ötszörös világbajnoki döntős, kétszeres világbajnok Argentína, olyan sztárokkal, mint Lionel Messi, Gonzalo Higuaín, Paulo Dybala vagy Mauro Icardi még az utolsó forduló előtt is csak a hatodik, azaz nem továbbjutó helyen tanyázott a CONMEBOL kvalifikációs csoportban.
Így jutottak ki (alig-alig)
Bár a quitói, közel háromezer méteres magaslaton már az első percben hátrányba került az albiceleste, végül Lionel Messi pazar mesterhármasával, némi brazil hátszéllel (3-0 Chile ellen egy tét nélküli meccsen) és egy igencsak barátságos Peru-Kolumbia döntetlennel csak-csak kijutott a vébére! Ezalatt elfogyasztottak ugyan két edzőt: a Barcelonánál sem éppen villogó, Tito Vilanova utáni kényszermegoldás Tata Martino például kétszer is büntetőkkel vesztett Copa Americát Chile ellen.
Martinót a nagy játékosbarát, “tízes skálán 11-es-re játszottunk,” (elhangzott egy szenvedős Chile elleni egygólos győzelem után) Edgardo Bauza követte. Nyolc meccsen szerzett 11 ponttal és negatív gólkülönbséggel (9-10) távozott, őt azóta már Szaúd-Arábiában is lapátra tették. 14 forduló után ötödikek voltak, innen tudtak még visszaesni.
A szövetség a Martinóhoz hasonlóan szintén Marcelo Bielsa-hívő (akit mostanság a Leeds Uniteddel hoznak hírbe) Jorge Sampaolit nevezte ki kapitánynak, akitől remek ajánlólevélnek ígérkezett a chilei válogatott élén eltöltött időszak – Copa America-győzelem épp Argentína ellen 2015-ben, a címvédő spanyol válogatott kiejtése a brazíliai vébén.
Plusz klubszinten is bizonyított Sampaoli: a Sevillávál 6-4-es első meccs az Espanyol ellen, a Real Madrid 40 meccses veretlenségi sorozatának megszakítása és a látványos, izgalmas futballkultúra meghonosítása miatt az 57 éves szakember kiváló választásnak tűnt. A futballrajongók és a szakírók is nagy reményekkel várták, hogy mit talál majd ki a presszingmániás támadófutball-őrült, és persze a média is élvezettel falta az ilyesfajta aranyköpéseit:
Egyik éjjel elmentem egy bárba, ahol megismerkedtem egy lánnyal. Egész éjjel beszélgettünk. Nevettünk, flörtöltünk, és fizettem az italait. Reggel öt óra körül odajött egy srác, megfogta a lányt, bevitte a mosdóba, ahol szeretkeztek, majd együtt távoztak. Nem számított, mert aznap éjjel én töltöttem több időt vele.
Bár összességében eddig sikeresnek mondható a Sampaoli-éra (tíz meccs, 5-3-2-es mérleg, 17-12-es gólarány és persze vb-kvalifikáció), ettől még finoman szólva sincs hurráhangulat Argentínában. Történt ugyanis, hogy a mester Lothar Matthäus magasságába emelkedett, és mint a német Magyarországon, ő is egy év alatt 55 (!!!) játékost próbált ki, ebből 35-öt a négy selejtezős meccsen, amiből három iksz mellett csak a fent említett ecuadorit nyerték meg. Ennek tetejébe a héten még egy Jeruzsálembe tervezett Izrael elleni barátságos meccset se sikerült abszolválni komolyabb nemzetközi incidens nélkül.
A tavaly novemberi barátságos meccseken (Messi nélkül, három védővel és Di Maríát szárnyvédőként játszatva) kétgólos előnyről kaptak ki 4-2-re Nigériától, majd idén márciusban a Wanda Metropolitanóban a spanyolok verték őket agyon 6-1-re, ismét messimentesen. Sampaoli pedig hiába próbálkozott háromvédős rendszerrel, sőt olykor még a Dybala, Messi, Icardi trió is egyszerre volt a pályán, Argentína csak szenvedett.
Az argentin keret
Apropó Icardi: az Inter fenoménjának 29 olasz bajnoki gólja még a végleges keretbe kerüléshez sem lett elég. A rossznyelvek szerint Messi és a többi hangadó nem ápol túl szoros viszonyt vele, a Maxi Lopez-sztori óta, amikor is a fiatal Icardi egykori példaképével olyannyira jóba lett, hogy feleségét is elszerette…
Az Interbe tartó 20 éves új csatárfenomén, Lautaro Martínez szintén kimaradt, Alejandro Gómez is kijátszotta magát a perui meccsen kihagyott helyzeteivel, ahogy Leandro Paredes életveszélyes hazaadásai is sokba kerültek, míg Javier Pastore, vagy Carlos Tévez még a 35 fős bő keretbe se fértek be. Sokatmondó adat a keret összeszedetlenségére, hogy 14 játékos még nem játszott világbajnokságon a 23-ból, köztük olyan jól csengő nevek mint Éver Banéga vagy Federico Fazio.
A szurkolók meglehetősen ötletesen árazták be a végső keretet, amely igencsak orrnehéz:
Felállás és taktikai problémák
Sampaoli fentebb említett kiszámíthatatlanságából következik, hogy alig-alig lehet megtippelni a kezdőt, csak Messi, Biglia, Otamendi, Aguero és talán Di María helye látszik bizonyosnak. A kapusposzton a válogatottban évek óta remeklő, de a Manchester Unitednél kispados Sergio Romero is kidőlt, ezzel komoly fejtörést okozva Sampaolinak, aki valószínűleg a Manchester Cityben padozó, 36 éves Willy Caballerónak szavazhat bizalmat. A River Plate-ben védő Franco Armani is esélyes lehet.
A legutóbbi edzőtáboros hírek szerint Sampaoli hét edzésen hét különböző kezdőt küldött fel a pályára, így nem meglepő a felállásbeli bizonytalanság. Kapitánysága elején még a Chilében használt 3-3-3-1-es formációból variált 3-4-2-1-et játszatta.
Azért gondoljuk, hogy ennek ellenére a két felfutó szélsős, négyvédős felállás lehet a nyerő (lásd fent), mert 2018-ban már csak így játszottak. A védősorban Mascherano és Fazio küzdenek az Otamendi melletti posztért. A két szélsőhátvédból bal oldalon az Ajaxba igazoló, Bauza által mellőzött, szintén nagyon kombinatív Nicolás Tagliafico helye stabil. A másik szélsőbekk poszton a Benficás jobboldali szélső Eduardo Salvio úgy néz ki (legalább is Haiti ellen így volt) egy hajszállal előrébb van, mint a Torinóban kölcsönben focizó vándormadár Cristian Ansaldi, aki inkább balhátvéd, annak se különösebben emlékezetes.
Salvio a háromvédős rendszerben jobboldali futót már sokszor játszott a selejtezőkön. Nagy kérdés, hogy menni fog-e neki a négyvédősben, ha Sampaoli inkább emellett dönt majd. Kérdés, hogy az erős izlandi presszing ellen nem célszerűbb-e inkább a biztosat választani és Ansaldit betenni?
A középpályán a PSG-ből ismert Giovani lo Celso csodálatos passzai és játékintelligenciája miatt Banega helyét veheti el, de sajnos neki is hiányzik az egy-egy elleni sebessége és cselezőkészsége. A szintén labdabiztos Manuel Lanzini viszont pont ezekben erős, kiválóan cselez, remekül fejezi be a támadásokat és a West Hamnél Dmitri Payet távozása óta jobban kiveszi a részét a kulcspasszokból.
Mivel ő szélsőként kezdte, Di Maríával akár válthatnák is egymást, de sajnos edzésen térdszalagszakadást szenvedett, így újabb biztos kezdőt vesztettek az argentinok, akik érthető módon nagyon le voltak törve a hír hallatán:
This is how Messi and the Argentinean team reacted to the injury of Lanzini today 💔 pic.twitter.com/ae95RIxaQx
— The Touch FCB (@TheTouch_FCB) 2018. június 8.
Lanzini helyét a keretben a négy évvel ezelőtti vébé döntőn kezdő Enzo Perez vagy a Romából ismert Diego Perotti veheti át. A kezdőbe kerülésre így a potenciális meglepetésember cselgép Cristian Pavónnak, vagy akár a szintén gyors és több poszton is bevethető Maxi Mezának nőttek az esélyei. Utóbbi eddig csak 121 percet játszott, de a 6-1-es spanyolok elleni zakó egyik jól teljesítő argentin játékosa volt. Mindenesetre a kiosztott kötények száma erősen nőni fog:
És akkor Messi
Sampaolinál Messi szabad szerepkörben játszik és többnyire a jobboldali félterületből indul oda, akkor és úgy, amikor és ahogyan csak Messi képes. A Barca zsenije egyébként hűtötte a kedélyeket és csapatát nem sorolta az esélyesek közé, míg a kapitány számos nyilatkozatban védte Messit az őt ért kritikáktól:
A vébé (győzelem) olyan Messinek mint egy csőre töltött fegyver a halántékára fogva. Ha nem jön össze (a vébé) akkor elsül és megöli őt. Őrület, hogy emiatt nem tudja élvezni a focit és a tehetségét!
Fontos még megemlíteni, hogy Sampaoli a rugalmasságáról híres, és nem hisz a fix formációkban. A fent említett kezdőfelállás labdával inkább egy 2-3-3-2 lehet, ahol Otamendi és Mascherano az első, Biglia és a két szélsővédő a második vonal, míg Di María, és lo Celso a harmadik vonal a Messi-Aguero csatárduó mögött. Így nézne ki támadásban:
Ataque posicional de Argentina (ocasión de Tagliafico) ante Italia. pic.twitter.com/twe92JsDNA
— Felipe Araya (@felaraya) 2018. március 26.
A labda ellen egy Bielsa-tanítványhoz méltó rendkívül agresszív és kompakt 4-4-2 vagy 4-1-4-1 várható az argentinoktól, a labda azonnali megszerzésére irányuló intenzív visszatámadásokkal. Kérdéses, hogy erre mennyire alkalmasok az olyan játékosok, mint Messi, Di María, Higuaín, Lanzini, vagy éppen a lelassult Mascherano. A spanyolok elleni 6-1-es zakó azt bizonyította, ez nem mindig működik olajozottan.
A meglepetésember
Cristian Pavón, a 22 éves szélső a Boca Juniorsból, aki ha beáll, minimum kétszer át fogja emelni védőjét és legalább háromszor sarokkal akarja majd továbbtenni. Íme:
Bár Messivel remekül megérti magát a pályán (ki nem?) és a felkészülési meccseken jól teljesít, inkább amolyan utolsó 25 perces csereként jöhet számításba.
A banánhéj
Mascherano sajnos elég messze van négy évvel ezelőtti formájától, amikor a vébé egyik legjobbja volt. A reakcióideje sokat romlott és már egyszerű passzoknál is simán belehibázik, középső védőként a visszatámadásoknál pedig posztja miatt eleve esélytelen. Nagy kérdés, hogy Bigliával tudnak-e egyszerre a pályán lenni, hiszen mindketten hasonló erényekkel rendelkeznek (labdabiztosság, zsebpasszok Messinek, visszatámadás), a Kínában játszó volt barcelonai talán hosszú passzaival tud többet.
Viszont az is a Masche-Biglia duó ellen szól, hogy Éver Banega szervezőkészsége is némileg kihasználatlanul maradna, és hárman együtt rendkívül lassúak, így a középpályán bárki átfuthat rajtuk. Stabilan védekezni és abból kontrázni pedig gyakorlatilag már minden ellenfél tud a mai futballban. A csoportban erre Izland biztosan képes, Nigéria pont a novemberi barátságos meccsen (4-2) bizonyította ezt az argentinoknak, míg a horvátokat nem kell bemutatni.
A jobboldali védőposzt sincs megoldva, az independientés Fabricio Bustos épp a márciusi barátságos meccseken nyújtott botrányos helyezkedési hibái miatt nem utazott, míg az inkább balhátvéd Ansaldi és az inkább középpályás Salvio sem életbiztosítás.
Verdikt
Egyet kell értenünk Messivel és bármennyire is furcsa, de Argentína inkább a harmadik kalapban (1. német-brazil és 2. spanyol- francia) a belgákkal együtt amolyan outsiderként megy neki a vébének. A fogadóirodák tízszeres pénzt fizetnének egy győzelemre, erre Messi miatt mindenképp van valamennyi esély, de a Messi-Ronaldo, argentin-portugál döntő egyelőre inkább csak a tévécsatornák vágyálmaiban szerepel.
A valóságban egy nagyon erős csoportból, ahol bár ott vár a kőkemény Izland, a fantasztikus középpályával felálló Horvátország, vagy az Argentínát novemberben éppen 4-2-re megleckéztető Nigéria, elméletileg tovább kell, hogy jussanak, de erre pont a fentebb sorolt problémák miatt ne vegyünk előre mérget.
Ettől még eljátszhatunk a gondolattal: Argentína csoportgyőztesként a C csoport másodikban Dánia, avagy Peru ellen is tovább fog menni, viszont utána a spanyolok és a németek ellen már underdog helyzetből nem! A mostoha sorsú kvalifikációs sorozatot és a vezetői bizonytalanságot, a több poszton is problematikus keretet, valamint az ellenfelek erőfölényét tekintve csak Lionel Messi (G.O.A.T) Lebron James-szerű teljesítménye változtathat ezen a forgatókönyvön. Azaz, ha Messi képes hátán vinni Argentínát, akár messzire is juthatnak. Ha nem, akár ki is eshetnek a csoportból.
This is how the possum moms carrying their babies. The nature’s minivan! #AmazingWildlife #wildlife pic.twitter.com/aaSujV72Os
— World Wildlife Day (@WildlifeDay) 2018. június 1.
Az argentin válogatott programja:
