Hírek

Ilyen még nem volt: egy árva magyar szereplője sincs a vb-nek

Sebestyén Roland
Sebestyén Roland

újságíró. 2018. 06. 03. 08:30

Elképzelhetetlen volt anno, hogy a magyarok csapattal, játékvezetővel, ellenőrrel, vagy valamilyen hivatalos formában ne legyenek kint a világbajnokságon.

Mély fájdalom, a magyar férfi labdarúgó-válogatott 1986 óta nem jutott ki a soros világbajnokságra, és ez a rossz sorozat nem 2018-ban tört meg. Ez lesz sorrendben a nyolcadik torna, ahol nem leszünk ott, és ez mondanunk sem kell, páratlan a magyar focitörténelemben – kis éllel mondható, hogy négyévente új negatív rekordot állítunk fel.

Kinek sok, kinek kevés, de tény: az oroszországi világbajnokságot is ideszámítva huszonegy alkalomból kilencszer kvalifikált válogatottunk. 

Bár, ha azt vizsgáljuk, hogy játékvezetőként, szövetségi kapitányként, egyéb válogatottakban milyen szerepünk volt az elmúlt évtizedekben, azért már máshogy fest a kép. A világverseny 1930 óta íródó történetében 2002-ig mindig volt legalább egy magyar fő- vagy mellékszereplő. Dél-Korea óta viszont valami megváltozott. Nemzeti csapatunknak továbbra sincs érdemi esélye kijutni, ám egy kivételtől eltekintve játékvezetőink sem kapósak többé.

Megnéztük, hogyan jutottunk el onnan, hogy az 1930-as vb-n magyar edző vezette Dél-Amerika egyik csapatát odáig, hogy 2018-ban mindössze a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének, Csányi Sándornak jut epizódszerep.

Magyarok a vb-ken

Az első világháborút lábon épphogy kihordó Magyarország számára óriási érvágás volt, hogy az 1920-as olimpiát odaadták Antwerpennek. Az újjáépülő, éledező ország számára a sport mindig is prioritásnak számított. A sport egy kis kapu lehetett ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény visszafogadja az országot a soraiba.

Minden igyekezet hiába volt, a megbocsájtás még váratott magára, így 1930-ban, az első labdarúgó-világbajnokságra nem hívták meg az amúgy jó erőkből álló nemzeti csapatunkat. 

Magyarországot végül egy kiváló labdarúgó és későbbi legendás vezetőedző, Orth György képviselte Uruguayban. Orth akkor mindössze 29 éves volt, aktív játékos, de elvállalta, hogy segít a chilei válogatottnak. Nem is volt sikertelen a próbálkozása, a csoportkörben három meccsből kettőt megnyertek. Később több évtizedes edzői karriert futott be, a különböző nemzeti csapatok (perui, kolumbiai, mexikói) mellett olyan csapatoknál dolgozott, mint a Boca Juniors, a Porto vagy a Sporting Lisszabon.

1930-ban a tornán néhány, az anyaországtól elszakított labdarúgó is ott lehetett. A román válogatottban Raffinsky László (Ladislau Raffinsky) és Kovács Miklós (Nicolae Kovács) is szerepet kapott. 1934-ben már a magyar válogatottat sem lehetett megkerülni, 1938-ban pedig egészen a döntőig meneteltünk, ahol csak a házigazda Olaszország tudta megállítani a magyar csapatot. Legközelebb 1950-ben, Brazíliában, a második világháború után öt évvel találkoztak a legjobbak, de az időközben a Vasfüggöny mögé szorult Magyarország nem vett részt a kvalifikáción. Egy honfitársunk azért kijutott, a nagybecskereki Pálfi Béla a jugoszláv csapatban kapott helyet.

Az Aranycsapat-generációnak köszönhetően 1954 és 1966 között zsinórban négyszer kvalifikáltunk a világbajnokságra. Mindenki kívülről fújja a névsort, no meg a berni döntőt, amelyet sajnálatos módon 1954-ben elbuktunk az NSZK-val szemben.

Formation of Hungary's national football team prior to the 1954 FIFA World Cup final against Germany: Ferenc Puskas, Gyula Grosics, Gyula Lorant, Nandor Hidegkuti, Jozsef Bozsik, Jozsef Zakarias, Mihaly Lantos, Jenö Buzanski, Mihaly Toth, Sandor Kocsis and Zoltan Czibor.
Az Aranycsapat a berni vb-döntő előtt Fotó: AFP

A hatvanas évektől már nem volt annyira biztos a helyünk a legjobbak között. Kezdésnek lemaradtunk a következő két tornáról (1971, Mexikó és 1974, NSZK). De Mexikóban a csehszlovák válogatottban Horváth Alexander, a románoknál pedig Gergely László képviselte a magyar színeket, míg négy évvel később a legendás Palotai Károly játékvezető dirigálhatott ország-világ előtt, illetve az ausztráloknál játszott egy bizonyos Abonyi Attila is.

Tényleg elképzelhetetlen volt, hogy ne legyünk ott a világ legfontosabb eseményén. Ha nem is egy teljes csapattal, de itt-ott megbújt egy-egy magyar.

1986-tól lassú apátia

Az egy teljesen más cikk témája, de 1986, majd az azt követő rendszerváltás vízválasztó a magyar labdarúgás történetében. Ott és akkor valami elromlott, és ezt a mai napig érezzük, nem tudjuk kiheverni, 32 éve nem tudunk kvalifikálni a világbajnokságra. Öröm az ürömben, hogy a kilencvenes években azért még elmondhattuk, hogy komoly szereplői a magyarok a tornának.

1990-ben, az Amerikai Egyesült Államokban az éppen a miénknél egyel durvább rendszerváltáson átment Románia keretében Muzsnay Zsolt is szerepelt. A világversenyen még több magyar származású játékost is magunkénak tudhattunk: ilyen volt például a jelenleg a Sporting Kansas City vezetőedzője, Peter Vermes, vagy a 47-szeres szovjet válogatott Rácz László (Vasyl Rats) is.

Az igazi sikereket játékvezetőink érték el onnantól kezdve. 1994-ben, akkoriban a világ (egyik) legjobbja, Puhl Sándor megkapta a döntőt, 1998-ban pedig Vágner László vezetett két csoportmeccsen is.

Brazilian players run to join their teammates as Italian midfielder Roberto Baggio bows his head after he missed his penalty kick giving Brazil a 3-2 victory in the shoot-out session (0-0 after extra time) at the end of the World Cup final, 17 July 1994 at the Rose Bowl in Pasadena. Brazil won its fourth World Cup title after 1958, 1962 and 1970.   AFP PHOTO/OMAR TORRES / AFP PHOTO / OMAR TORRES
A legendás Baggio-hiba a ’94-es vb-döntőn Fotó: AFP

Illetlenség lenne kihagyni a felsorolásból Selymes Tibort, aki az előbb említett két vb-n játékosként lehetett jelen. A 48-szoros román válogatott Selymes karrierje során több magyar klubban is megfordult (Haladás, Debrecen), illetve visszavonulása után több NB I-es csapat (Sopron, Kaposvár) vezetőedzője is volt.

A 21. század viszont óriási blama eddig. Csupán egyszer, 2010-ben kapott szerepet magyar, akkor Saláta Kornél a szlovákokkal készülhetett, míg Kassai Viktor vezethette többek között a vb-elődöntőt is. Azóta a magyar játékvezető többször is komoly támadások középpontjába került, így nem meglepő, hogy az amúgy is igen szűkös európai játékvezetői keretbe miért nem fért már be 2014-ben sem.

Itt tartunk hát. 2018-ban Oroszországban se csapatunk, se játékvezetőnk, de már játékvezetői-, és mérkőzés-ellenőrt sem delegálhat Magyarország. Az egyetlen magyar főszereplőt diplomáciai oldalról tudhatjuk: az MLSZ-elnök Csányi Sándort a világbajnokság alatt nevezik ki hivatalosan a FIFA alelnökének.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.