A 2018-as oroszországi labdarúgó világbajnokság kapcsán nehéz helyzetbe kerül az, aki megpróbálja összegyűjteni a bekerülési költséget, netán megtippelni a bevételt, a nyereségét. Amíg például a 2006-os házigazda Németország bármelyik pillanatban vb-t rendezhetne ma is – stadion van, infrastruktúra van, szálloda van –, addig Dél-Afrikához, Brazíliához hasonlóan Oroszországban is jelentős futballon kívüli kiadásokra kényszerül a rendezés érdekében.
A szervező országoknak ráadásul hatalmas mozgásterük van a számokkal való trükközésben. Több helyütt gondolkodás nélkül a vb-rendezés égisze alá vonják még azokat a fejlesztéseket is, amelyek csak érintőlegesen kapcsolódnak magához a tornához, míg máshol a megfelelő transzparencia híján válunk bizonytalanná.
Ezen a két területen Magyarországnak is akad történelme, ezt a 2017-es budapesti vizes-világbajnokság alatt, illetve az azt megelőző években tapasztaltuk
Itthon is sokan próbálkoztak, de még a témában nyilatkozó kormányoldali politikusoknak sem sikerült elkülöníteni egymástól a valóban szükséges sportcélú beruházások, a tiszta rendezési költségeket azoktól az egyéb infrastrukturális fejlesztésektől, amelyeket a vb-kapcsán hoztak előre, vagy netán csak simán annak farvizén megépítettek.
Így csinálják az oroszok
Tavaly októberben már írtunk róla, hogy az orosz központi költségvetésben már 6.3 milliárd dollárnyi rubelre emelkedett a világbajnokság rendezésére elkülönített összeg. A tervek szerint további 1.4 milliárd folyhat be a magántőkéből és 3.1 milliárd a szponzoroktól. (Anno a brazíliai futball világbajnokság kapcsán a szervezők ígéretet tettek ara, hogy minden stadion magántőkéből épül, aztán végül a költségek 90 százalékét a közpénz tette ki.)
Mindenesetre egy áprilisi jelentés szerint a világbajnokság rendezésének összköltsége 11 milliárd dollár lesz, és ez az összeg még nem tartalmazza a különböző, közvetetten szükséges infrastrukturális fejlesztéseket. Ezek rendszerint vita tárgyát képezik minden közepesen fejlett országban.
Az 50 milliárd dolláros költségvetéssel megrendezett 2014-es téli olimpia kapcsán is rendszerint azzal érvelnek orosz oldalról, hogy ez a költség jóval kisebb, mivel a legtöbb fejlesztést (útépítés, szállodák építése, tömegközlekedés fejlesztése) egyébként is elvégezték volna. Szintén ez volt a 2024-es budapesti olimpiai pályázat egyik sarokmondata.
Az AP hírügynökség beszámolója arról ír, hogy egy 2018. áprilisi jelentés szerint a 26–30.8 milliárd növekedhet az orosz GDP, a világbajnoksággal kapcsolatos beruházásoknak köszönhetően pedig 220 ezer új munkahely jött létre az országban.
Érdekesség viszont a közvetlen profit, ami a jelentések szerint elhanyagolható, Szergej Drobisevszkij gazdasági elemző a themoscowtimes.com oldalon arról beszélt, hogy az orosz GDP 2018 áprilisa és szeptembere között 0.2 százalékkal nő, nagyjából 3 milliárd dollárt tesz hozzá a gazdasághoz a vb egy hónapja – a közvetett gazdasági haszon viszont később is megjelenik majd.
Az irdatlan kiadások ellenére sem lehetetlen egyébként haszonnal megrendezni egy-egy vb-t. A Német Labdarúgó Szövetségnek 135 millió euró (157.7 millió dollár) volt 2006-ban az adózás előtti nyeresége, de tény, azt a világbajnokságot színtiszta piaci alapon rendezték meg, míg az orosz – és a 2017-es magyar vizes vb – jelentős állami akarat és támogatás mellett.
Amit biztosan ki lehet jelenteni; egy-egy csúcs sportesemény megrendezése sokkal inkább közvetett, mint közvetlen profitot termelhet, ehhez viszont előrelátó, pontos tervezésre van szükség.
Az orosz bajnokság is profitálhat
A konkrét pénzügyi hasznon – vagy veszteségen – túl az 1994-es és a 2006-os vb-t érdemes kiemelni abból a szempontból, hogy mindkettő új lendületet adott a rendező ország bajnokságának. Ha nem is ilyen mértékben, de valószínűleg az orosz bajnokságra is ez vár.
Az Egyesült Államokban az 1994-es vb után két évre elindult az MLS, amely ha egyelőre még nem is ér fel a négy major ligához (NFL, NHL, NBA, MLB), de immár több mint két évtizede prosperál és egyre masszívabb lábakon áll. A 2017-es bajnokság átlag nézőszáma már 20 ezer fölé nőtt (20853) , és a transfermakrt.com listája szerint az Atlanta United a világ 20. legmagasabb átlagnézőszámával (48 867) rendelkező klub. Míg régebben tényleg levezetni járt oda egy-egy világsztár, addig ma már aktív válogatott játékosok sora keresi a kenyerét az Egyesült Államokban.
Németországban is profitált a Bundesliga a rendezésből, a vb után még tovább nőtt a bajnokság iránti érdeklődés, manapság pedig a német első osztályú stadionok dicsekedhetnek az egyik legjobb kihasználtsággal. A transfermarkt már említett gyűjtése szerint a 2017–2018-as szezonban a Borussia Dortmundnak a legmagasabb az átlagnézőszáma (75 878), harmadik a Bayern München (73 833), de az első tízben további két (Schalke, Stuttgart), míg az első húszban további három (Mönchengladbach, Hamburg, Frankfurt) található.
Van ahol biztosan lesz nyereség
Egyetlen dolog tuti, a FIFA biztosan jól jár a rendezéssel. A FIFA 2014-es pénzügyi beszámolója szerint a szervezet számára 2.2 milliárd dollár kiadással és 4.8 milliárd dollár bevétellel járt a brazíliai világbajnokság rendezése, ez a 2011–2014 közti időszak bevételeinek 85 százaléka, nem mellesleg 2.6 milliárd dollár nyereséggel zárta a FIFA a Brazíliát anyagilag finoman szólva is nehéz helyzetbe hozó vb-t.
S ehhez még azt is tegyük hozzá, hogy ilyenkor a FIFA, illetve a kiemelt szponzorok bevételeire speciális, kedvezményes adózási szabályok vonatkoznak, ráadásul a tisztségviselők minden költségét (szállás, utazás, ellátás) a helyi szervezők állják, így ez is náluk jelenik meg kiadásként.
A BBC összeállítása alapján a jelentősebb bevételek az alábbiak voltak:
- Közvetítési jogok: 2.4 milliárd dollár
- Marketingjogok: 1.5 milliárd dollár
- Jegyértékesítés: 527 millió dollár
- Étel-ital forgalmazás: 184 millió dollár
- Ruhák és egyéb termékek: 107 millió dollár
Jelentősebb FIFA-kiadások a totalsportek.com oldal szerint:
- Hozzájárulás a helyi szervezőbizottság költségeihez: 453 millió dollár
- TV-s költségek: 370 millió dollár
- Egyéb (gólvonaltechnológia, média, digitális költségek, stb.) 369 millió dollár
- Pénzdíj: 358 millió dollár
- Jegyekkel, számítástechnikával, ellátással kapcsolatos kiadások: 157 millió dollár
38 millió az arany
2017 októberében hozta nyilvánosságra a FIFA, hogy a 2018-as világbajnokságon 400 millió dollárt osztanak szét a csapatok között, amely összeg nagysága az alábbiak szerint alakul.
- Az előzetes részvételi díj: 1.5 millió dollár
- Csoportkörben való szereplés: 8 millió dollár
- Nyolcaddöntő: 12 millió dollár
- Negyeddöntő: 16 millió dollár
- 4. helyezett: 22 millió dollár
- 3. helyezett: 24 millió dollár
- 2. helyezett: 28 millió dollár
- Világbajnok: 38 millió dollár
